2024.10.29. 15:53
Mit kerestek a legendás nógrádiak a világ közepén?
Budapesten a MáraiKult ad otthont A Tabán a világ közepe című könyv bemutatójának október 30-án, szerdán. A kötet 2022-ben jelent meg először, majd az olvasói igények folytatást követeltek. A második, bővített kiadás a Budai Vároltalmazó Közalapítvány révén kerül a polcokra. És hogy mi köze a Tabánnak Nógrádhoz? Mutatjuk!
A Tabán (Rácváros) festője, Zórád Ernő Balassagyarmaton született. A legendás városrész krónikása, Krúdy Gyula dédszülei révén Szécsénykovácsihoz kötődött. A Nógrádhoz ezer szállal kapcsolódó jó palóc, Mikszáth Kálmán A sipsiricában (1902) fejezte ki rajongását a faluváros iránt. A kötet szerzője, Szabó Zoltán Attila egyikőjükről sem feledkezik meg művében. Ahogy Lukács Sándor, Kossuth-díjas színművész, költő utószavában megállapítja: a könyv „mintapéldánya a magas színvonalú, szépirodalmi értékkel bíró szociográfiának”.
Forrás: Beküldött fotó
Mindenki kötődik a Tabánhoz...
Az író (aki egyúttal színházi ember is) igazán érdekes, sokszínű alkotói csapatot, kollégákat, barátokat invitált meg az eseményre. Ott lesz szerdán Vörös István, József Attila-díjas költő, író, irodalomtörténész (aki laudációt mond a kötetről), Podonyi Hedvig író, újságíró, grafológus, a ma is népszerű költő, Fodor Ákos özvegye, aki a Tabán legendás költője, Virág Benedek kézírását tanulmányozta, valamint az „ős-krisztinavárosi” Horesnyi Balázs, díszlet- és jelmeztervező. Szabó Zoltán Bendegúz, gitárművész és Sipos Áron, színművész, aki a Hatan társulatában és a Kecskeméti Katona József Színházban is főszerepek sorát alakítja, együtt muzsikálnak majd.
A premieren a Tabán eddig fel nem fejtett rejtelmeiről, a mű hátteréről is szó fog esni (talk show formájában), de A boldogság üres bablevesébe is „belekóstolhat” majd a publikum. Új értelmezésben csendül fel a Tabán-blues. Elhangzik a hajdan a Tabánnal szemközt, a Krisztinavárosban élt Ottlik Géza (1912-1990) előtt fejet hajtó opus, A határon is. A könyvbemutató díszvendége pedig nem más lesz, mint maga Szindbád, a hajós (Krúdy és Márai hallhatatlan hőse).
