Palóc király udvarházát tárták fel a szomszédban, különlegesek a leletek

Címkék#ásatás #régészet #palóc #Aba Sámuel

Szent István királyt 1038-as halála után előbb unokaöccse, Orseolo Péter követte a trónon, majd 1041-ben új királyt koronáztak: Aba Sámuel korábbi nádort, aki tágabb értelemben vett vidékünk legnagyobb földbirtokosa volt. Uralkodása csak három évig tartott, de a palóc király történelmi jelentősége a nógrádi identitás részévé vált.

Fotó: Markovics Gábor / Ripost

A Gesta Hungarorum és más magyar krónikák beszámolói alapján az Aba család feltételezhetően a kazár törzsektől elszakadt és a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozó kabar törzsek vezetője volt. A majd' egy évezrede uralkodó Aba Sámuel tiszteletére Kazár általános iskolája is a palóc király nevét vette fel.

Palóc király udvarházát kutatták, különlegesek a leletek kerültek elő az Aba család egykori uradalmi központjában
Fotó: Markovics Gábor / Ripost archív

Ásatásokat végeztek a palóc király egykori uradalmi központjában

Az Aba család egykori uradalmi központjában, a Heves vármegyei Abasáron ásatásokat végeztek az elmúlt években - adta hírül testvérportálunk, a Heol.hu. „Néhány értékes tárgyon kívül leginkább szegeket, szerszámokat, érméket rejtett a föld a Bolt-tetőn. Aba Sámuel és leszármazottai abasári udvarháza, majd a kolostor azonban sokáig fontos helyszín lehetett az egyháznak az abasári ásatás során előkerült leletek szerint” – írták.

Buzás Gergely művészettörténész, régész nemrégiben bemutatta értelmezését: eszerint a legkorábbi épületek az egy időben készült körtemplom és a királyi udvarház lehettek. Az egyhajós templomot a 11. század második felében átalakították, az 1080-as években a szentély mellett épült meg a kripta, amelyben az akkor már szentkultusszal rendelkező Aba Sámuel maradványait helyezték el – írja a portál.