Szindbád mai mesevilágában is szerepet kapnak a nógrádi borász remekei

Sipos Áron színművész a verseit Schwalm Zoltán néven közlő, Szabó Zoltán Attila műveiből összeállított zenés irodalmi előadással készül, amely a kortalan mesehőst, Szindbádot a jelenkorba, a mesterséges intelligencia korszakába utaztatja. Az elektronikus hangzású, a színházi produkcióhoz szervesen kapcsolódó muzsika Paládi-Kovács Áron zenei producert dicséri.

Szindbád, a Tabán és a nógrádi kötődések

Mint a szervezőktől megtudtuk, Budapest más kerületeiből, sőt, már az ország távolabbi pontjairól, így Nógrád vármegyéből is mind többen járnak föl a Jókai Anna Szalonba, hogy részesei lehessenek a Szabó Zoltán Attila író, költő, művészeti vezető rendezte irodalmi- és boresteknek, aki A Tabán a világ közepe című könyve megjelenése után a budai Tabán és Nógrád vármegye kulturális kapcsolatairól, így Zórád Ernő (a Tabán festője) balassagyarmati gyökereiről, Krúdy Gyula, Tamkó Sirató Károly észak-magyarországi kötődéseiről is publikált. Ráadásul - immár nem először -, a Balassagyarmaton született, de Pannonhalmán működő dr. Tóth Béla díjazott nedűiből, így híres Kódex Furmintjából is kóstolhatnak a Kis esti rozéra érkezők. 

A július 11-i est nem az irodalmi estek megszokott medrében halad. Szindbád mai „arcát” készül megmutatni Sipos Áron, aki fiatal kora ellenére, a Hatan társulatában és a Kecskeméti Katona József Színházban is főszerepek sorát alakítja. Az előadás akár monodrámának is felfogható – árulták el a szervezők.

Elismerő szavak a sorozat kulturális értékéről

A csütörtöki premier tiszteletére Horesnyi Balázs Jászai-díjas díszlettervező az író munkásságáról, a Tabán-sztorik és a Kis esti rozék fontosságáról, kulturális értékéről, a hagyományok átmentéséről néhány elgondolkodtató sort tett közzé a Facebookon.

„Első kerületben születtem, és itt éltem egész életemben az Attila úton, szemben a Tabánnal. A környék története és jelene meghatározó számomra. Zórád Ernő képei, vagy a fennmaradt fényképek a múltból befolyásolták munkáimat.
A Szent Demeter templomi ikonosztáza „beépült” egy színpadi terembe. Egy szóval szeretem a Tabán múltját, mint mindenki, aki egyszer is megismerkedett vele. Nem olyan rég – Szabó Zoltán Attila kedves meghívására – egy esten voltam a Jókai szalonban. Társalgás a régmúlt és a közelmúlt titkos történeteiről. Olyan volt, mint egy stúdiószínházi előadás, csak itt mindenki szerepelhetett, elmesélhette a személyes meséit. Én is készültem néhánnyal, el is mondtam. De amit ott kaptam cserébe az lenyűgözött. Gyönyörű, számomra addig ismeretlen történetek tele költészettel, bájjal, megrendüléssel és tanulsággal. Igazán szép este volt. És igazán fontos este. Fontos megőriznünk és továbbadnunk ezeket a történeteket. Látom fiatal barátaimon, amikor megmutatok néhány képet, vagy adok nekik néhány novellát a Tabánról, egy új világ nyílik meg előttük. Ezek az esték tartják életben. Zoli ezeknek az előadásoknak a rendezője, szerkesztője, motorja, lelke. Mint Orhan Pamuk Isztambulnak, olyan ő a Tabánnak. Muszáj megőrizni az emlékezetet. Kötelező tovább adni, mert mindenki, aki megismerkedik vele, jobb ember lesz. Akinek ez a feladata, kérem hallgasson rám. És köszönöm, hogy meghallgatott” – írta az ismert díszlettervező.