Gyarapítja Nógrád, Salgótarján, a magyarság kulturális értékeit az egyetemi docens

Gréczi- Zsoldos Enikő 1974-ben, Körmenden látta meg a napvilágot, de gyermek- és ifjúkora jó részét már Nógrádban töltötte, minthogy a közigazgatásban dolgozott édesapját 1982-ben ide helyezték. Felmenője Karancsságon lett a Szalmaterccsel és Ságújfaluval közös tanács titkára, tanácselnöke, majd a rendszerváltást követően 1990 és 2000 között háromszor választották meg polgármesternek. Leánygyermeke Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Gimnázium ének-zene tagozatos osztályában érettségizett. Az Ipoly-parti városban a városi televízió bemondójaként is tevékenykedett.

1992-ben kezdte meg tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán. 1997-ben kapta meg kiváló minősítésű diplomáját. Azon év szeptemberétől 2000-ig a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium nappali és levelező tagozatán tanított. A patinás középiskolából a Nógrád Megyei Levéltárba került, majd 2001-ben lett tanársegéd anyaegyetemének Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézetében. 2003-ban kapott adjunktusi kinevezést, elismervén a nyelv- és társadalomtudományi kutatásait, az e területeken érintő tárgyak oktatásában végzett munkáját. 2005-ben PhD-fokozatot szerzett a magyar nyelvtudományokból, történeti, dialektológiai, történeti, szociolingvisztikai tárgyú levéltári kutatásokra épülő – A XVII. századi Nógrád vármegye nyelvhasználatáról a nyelvjárás és a nyelvi egységesülés tükrében című – disszertációja révén. 2021-től immár docensi minősítéssel végzi munkáját a Miskolci Egyetemen illetve külföldi felsőfokú tanintézényekben. Sőt, 2022-ben az ELTE-n habilitált is A palóc nyelvjárás története az ómagyar kortól napjainkig című disszertációjával. Nagyrészt ezeket a tudományterületeket érintik oktatási témái is.

Ezeket nemcsak Miskolcon műveli, tavaly például voltak órái Szombathelyen az ELTE Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán is. Mondhatni rendszeres előadó a Krakkói Jagello Egyetemen és Kárpátalján, Beregszászon, a II. Rákóczi Ferencről elnevezett főiskolán is. Az utóbbi húsz esztendőben vendégtanár volt Nápolyban, az észtországi Tartuban és Németországban a Hildesheimi Egyetemen. Ezen intézményekben angol vagy német nyelven tartja előadásait.

Átlagon felüli munkát végez

S mindezen Nógrádon kívüli érdemekhez társul a vármegyén belüli jóval átlagon felüli tudományos és kulturális aktivitása. Alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságának s e címével egyszersmind felelőse a nógrádi történéseknek is. A 2016. évi első számtól 2022-ig főszerkesztőként jegyezte a Palócföld című irodalmi, művészeti és közéleti folyóiratot, törekedvén e tájhaza szellemi értékeinek, sajátosságainak bemutatására, elismertetésére. Alapítója tagja a salgótarjáni székhelyű Madách-hagyomány Ápoló Egyesületnek és képviseli – előadásaival, publikációival a vármegyei tudományos életet – az országos hatókörű, tekintélyes Madách Irodalmi Társaságban is. Az egyik legjelentősebb publikációja is e társasághoz fűződik, minthogy ezen rangos alkotóközösség által megjelentetett sorozatban látott napvilágot a 2022-ben elhunyt Andor Csabával közösen tető alatt hozott vaskos kötetük Madách Imre levelezései tárgykörben. Ez a munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 2022-ben Gréczi-Zsoldos Enikő Madách-díjban részesült.

Mi sem természetesebb, hogy tavaly, a Madách-bicentenárium évében is aktivizálta magát. Előadást tartott például a Tragédia-költő emlékére életre hívott nemzetközi konferencián. Ez a munkája megjelent az e héten Alsósztregován bemutatott Madách évszázadai című kötetben is. Ugyanakkor szerkesztője volt a Nógrád Vármegye Önkormányzata által kiadott Madách Imre 200 című emlékkönyvnek, amely egyebek mellett számbaveszi a Madách-kultusz tanújeleit is.

Fentiek alapján nem véletlen, hogy a Pesti Vigadóban meghitt hangulatú ünnepség keretében átvett magyar érdemkereszt indoklásaként a nyelvészet, az irodalom és a néprajz területén végzett tudományos munkája, különösen a nógrádi palócok körében folytatott kutatásainak elismerése szerepel.