A korábbi intézményvezetőt választották a művelődési központ örökös tagjává Gyarmaton

A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Örökös Tagja elismerést az intézmény egykori vezetője, dr. Kecskeméthyné Sedivi Lilla vehette át. Elsőként Golyán Krisztina, a művelődési központ igazgatója köszöntötte elődjét és a megjelenteket. 

– Sok olyan, meghatározó, ikonikus személy van az intézmény életében, akik már nem dolgoznak itt, de a mai napig hatással vannak ránk, a város és az intézmény kulturális lehetőségeire. Ezzel az elismeréssel szeretnénk őket megtisztelni. Nem csupán egy díjat kap a címben részesülő, hanem egy különleges elismerést is, valamint a neve és fotója felkerül az intézmény örökös tagjainak falára – mondta el az intézmény vezetője.

Az est folyamán egy archív televíziós interjún keresztül ismerhette meg a közönség a díjazott életét, majd az egykori munkatársak üzenetben köszöntötték volt kollégájukat, többek között: Horváth Zita, Medvácz Lajos, Rigó Zoltán, Ember Csaba. Az eseményen személyesen Nedeliczki Teréz, a Nógrád-Heves Megyei Szlovákok Egyesületének elnöke, Csach Gábor polgármester, Végh Gyula az Imitálók együttes tagja, Házy Attila, a balassagyarmati média vezetője, valamint Jakus Juli művelődésszervező is méltatta a kitüntetett munkásságát. A köszöntők után a díjazott lánya, Kecskeméthy Lilla énekével lepte meg édesanyját.

Dr. Kecskeméthyné Sedivi Lilla érettségi után először hajógép-szerkesztést tanult, majd hajógépész lett az Újpesti Hajógyárba. Tanítóképző főiskolán elvégezte a népművelő-könyvtár szakot, majd levelezőn az egyetemi kiegészítőt. Munkásságát több korszak jellemzi. Pesti születésű, kisebb megszakításokkal ott is élt 28 éves koráig. Első nagy korszaka az Újpesti Művelődési Házhoz köthető, ahol az 1960-as években népművelő-könyvtárosként dolgozott. 1968-ban férjhez ment Dr. Kecskeméthy Gyulához és együtt jöttek Balassagyarmatra. Már ekkor is számos országos programba kapcsolódott be. 1974-ben férjét Mohorára hívták orvosnak, őt pedig a Magyarnándori Művelődési Házba. Itt dolgozott 9 évig. Elkezdte a helyi adottságokat beépíteni a mindennapi munkába. A népdalkör országos hírű Pávakör lett. Elfeledettnek látszó értékek, népszokások, népdalok elevenedtek meg.

A „nyitott ház” kísérlet, közösségi művelődést teremtett. Mindig azt kereste, hogy minek lehet elébe menni, mi az, ami segítheti az itt élőket. Továbbképzéseket, ismeretterjesztő előadásokat szervezett műszaki dolgozóknak, sorházi lakások építészeti tervezéséhez adott segítséget. Innovációs ötleteire a szakma is felfigyelt. De nagyon fontos volt az is, hogy a szórakozás is helyet kapjon, hogy a helyieknek és a környékbelieknek szabadidős élményeik is legyenek.  Az előtérben létrejött új közösségi tér falán galéria-kiállításokat rendezett. Ez a galéria nagyon sok művészkapcsolatot hozott, és amikor 1984-ben – többszöri felkeresést követően – visszakerült Balassagyarmatra itt létrehozta mai nevén a Horváth Endre Galériát.

A harmadik, 1984-től 1993-ig tartó pályaszakaszában igazgatóként vezette a Mikszáth Kálmán Művelődési Központot, egyfajta műhelyrendszert álmodott és valósított meg az intézményben. Műhelye, külön terme volt szinte minden művelődési ágnak. Kiscsoportok, klubok, körök tartották itt foglalkozásaikat, munkatársak vagy külsős foglalkozásszervezők vezetésével. Különböző műfajú amatőr zenekarok próbáltak a kamarateremben, például: Imitálók, Habdajer, Adószedők, Erogén Zóna, Kinopuskin… Koncertek, bábszínházi, gyermekszínházi, kamaraszínházi előadások, pódiumműsorok, és a Kamaramozi filmklubjai, filmvetítései töltötték meg a hangulatos kamaratermet. Ide született a Rigó Zoltán nevével fémjelzett Rock táncház is.

Délutánonként egymásnak adták a kilincset a különböző szubkultúrájú fiatalok. Képzőművészeti Szabadiskola működött, ahová a Munkácsy-díjas Csemniczky Zoltánhoz járt többek között a ma már Kossuth-díjas Párkányi Raab Péter is. Medvácz Lajos fotólaborját is sok-sok fényképezni vágyó látogatta. A szabadtéri színpad számos koncertet élt meg. Sok éven át itt tartották a május elsejét, a gyermeknapot és az augusztus 20-i rendezvényeket. Több esemény neve szinte összeforrott a Mikszáth Kálmán Művelődési Központtal. Ilyenek a Madách Imre Irodalmi Színpadi Napok, a Balassa Kupa Országos Rejtvényfejtő Bajnokság és a Diákjuniális is. 1993-ban újabb öt évre kinevezték igazgatónak, de már nem töltötte ki mandátumát. Negyedik pályaszakaszában a már említett helyi kábeltelevízió igazgatója maradt 2003-ig.

Ezzel párhuzamosan számos feladatot látott el, számos tisztséget töltött be. Bár 2001-ben nyugdíjba vonult, de a mai napig aktív. Országos szaktekintély volt, kiterjedt szakmai kapcsolatokkal. Folyamatos tevékenység megújításában jeleskedett.