Koncerttel tisztelegtek a Liszt-díjas operaénekesnő emléke előtt Sámsonházán

Kukely Júlia a szlovák nemzetiségi lakossággal is rendelkező településen látta meg a napvilágot 1953. szeptember 11-én. Messzire jutott a művészi pályán, számos díjat – köztük a Liszt Ferencről elnevezett rangos elismerést – kapott, életéveinek száma azonban lehetett volna több, hiszen a hosszan tartó súlyos betegség után 2017. október 31-én bekövetkezett halálakor 64 esztendős volt. Tanulmányainak egy részét Salgótarjánban, a Kodály illetve a zeneiskolában végezte. 

A Bartók zeneművészeti középiskolát követően a zeneakadémiára 1972 és ’78 között járt, mestere Sziklay Erika illetve Déry Gabriella volt. A diploma megszerzését követően lett a Magyar Állami Operaház tagja. Számos emlékezetes alakítás fűzödött a nevéhez: többek között a Bánk bánban, a Pillangókisasszonyban, a Toscában, a Salomeben és a Hoffmann meséiben kamatoztatta talentumát, szoprán hangját. A magyar színpadokon kívül sikeresen szerepelt Európa számos városában: például Athénben, Lipcsében, Párizsban, Zürichben. Férje Dénes István karnagy volt. 1984-ben született Diána nevű leányuk.

Kukely Júliára a közelmúltban a helyi evangélikus gyülekezet – élén Hímesné Bacsa Ildikó presbiterrel – szervezésében a helyi templomban emlékeztek családtagjai, pályatársai, tisztelői. Salgótarjánból képviseltette magát a Hagyományőrző Civil Társaság is, amelynek nagy szerepe van Nógrád értékeinek feltárásában, köztük Komlóssy Erzsébet (Salgóbánya) és Radnai György (Szurdokpüspöki) munkásságának népszerűsítésében. 

A jelenvoltak meghallgatták Fabinyi Tamás püspök videoüzenetét, majd Szpisák Attila lelkész ismertette Kukely Júlia életének legfontosabb adatait, pályaképének jellemzőit. Ezt követően Reményik Sándor Ne akarj kereszteden könnyíteni című verse hangzott el Kukely Ildikó tolmácsolásában. Az ekkor következett zenei blokkban fellépett Dénes István (orgona), Pitti Katalin és Lukács László (ének). Előbbi – mint pályatárs – két 16. századi imádságot énekelt el, utóbbi pedig – mintegy zárásként is – Kacsóh Pongrác János Vitézéből az Egy rózsaszál szebben beszél című dalt adta elő.