Bemutatták a Petőfi 200 jegyében szerkesztett Palócföld legújabb számát Salgótarjánban

Mindketten az év első hónapjában, januárban látták meg a napvilágot: a forradalmár poéta 1823. január elsején, Az ember tragédiája szerzője – a hivatalos adatok szerint – pedig huszonegyedikén született. Mindkét alkotó – ha másképpen is – kötődött Nógrád megyéhez is: a tragédiaköltő Alsósztregován született és hunyt el, dolgozott Balassagyarmaton és élt Csesztvén is, Petőfi pedig bejárta a Felvidéket, köztük Salgót is.

Sajátos éve van az idén a 69. évfolyamában járó irodalmi, művészeti, közéleti folyóiratnak, a Palócföldnek is, minthogy a korábban megszokott, általában évi négyszeri megjelenés rendje különböző – személyi és gazdasági – okok miatt kettőre csökkent. De ismerve a két szám tartalmát, terjedelmét és – nem utolsósorban – a szerkesztőjét, igazán nem lehet senkinek sem hiányérzete. A tavaszi, kora nyári ünnepi könyvhétre Madách Imréről jelent meg emlékszám a Mikszáth mellett Madách-szakértőként is számon tartott salgótarjáni gyökerű dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész – aki korábban már kétszer is állt a lap élén – szerkesztésében.

Egy másik könyvünneppel, a Hídépítők mottójú őszi könyvtári napokkal függ össze a Petőfi 200 című lapszám megjelentetése. A programsorozat egyik kiemelkedő rendezvénye a Balassi Bálint Könyvtárban volt e szám minapi bemutatásával. Elsőként Molnár Éva, a kiadó intézmény igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Fekete Zsolt polgármester mondott köszöntőt – többek között –, arra is utalva, hogy a Palócföld jövőre alapításának 70. évfordulóját ünnepelheti majd. Az eseménynek egyébiránt három szakmai főszereplője is volt. A fentebb említett Praznovszky Mihály ezúttal mint a Petőfi-vonatkozás egy Madách-drámatöredékben című írás szerzője szerepelt, de beszélt a Madách-szám szerkesztésének a szépségeiről és a nehézségeiről, továbbá kifejtette véleményét a Petőfi-, illetve Madách-évről is.

A Petőfi-számot vendégként főszerkesztő dr. Fűzfa Balázs szintén jeles irodalmár, kivált Arany János és Ottlik Géza munkásságának a kutatója. A szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem hab. docense tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen is. Személyét – munkássága ismeretében – Praznovszky Mihály ajánlotta a kiadó könyvtárnak. Nevezett megtisztelő, szép feladatnak tartotta e megbízást, és igyekezett legjobb tudása szerint megfelelni a nem kis kihívásnak. S ezt teljesítette is.

A Palócföld idei 3-as, 4-es összevont száma valójában könyvterjedelműre sikeredett a mintegy 250 oldalával és A mi Petőfink, a Kultusz, az Irodalomtörténet, a Játék, a Tanítás, valamint a Barguzin című hat fejezetével és 41 szerző közreműködésével. Ez a szerkezet újszerűségével mindenképpen figyelemre érdemes, és sok-sok információt közvetít a tragikusan korán távozott költő életéről, rendkívül termékeny munkásságáról és nem utolsósorban az emberről magáról. Az úgymond klasszikus szerzők között ott van maga Petőfi is a Salgó című versével, vagy például Mikszáth Kálmán, a kuriózumnak számító Petőfi Sándor, A Petőfi-keresők című írásával. A mai kortárs magyar irodalomból feltűnik a sajnos már eltávozott Esterházy Péter neve, de mások mellett szerepel Parti Nagy Lajos, Zalán Tibor vagy a szlovákiai Tőzsér Árpád és az erdélyi Markó Béla is.

A megyei szerzők között van Praznovszky Miklós Ferenc is két írásával. Különösen érdekes a Ki vagy, Petőfi? A költő száz arca című opusza. Jelen sorok szerzője a Zenthe Ferenc Színház bölcsőjét „a Petőfi”-ben ringatták” címmel a helyi teátrum amatőr elődjét kívánta méltatni. Viszonylag sokat foglalkozik a lap Petőfi arcának a megjelenítésével. Az első oldalon közli Egressy Gábor korabeli dagerrotípiáját, a következőn pedig az Escher Károly által 1955-ben retusált képet. A tartalommal szinkronban lévő, színes illusztrációkat tartalmazó arculat és a szekszárdi SÉD Nyomda számára való előkészítés Süth Gabriella – aki ugyancsak megszólalt a bemutatón – igényes munkájaként gyarapítja a lap értékeit. Ügyes és hatásos fogás az utolsó oldalon Bánfalvi Szilárd színművész fotója Petőfi kiskőrösi megszemélyesítőjeként.