Az erős hit és a hagyományban élés tartja még mindig életben a rimóci és a palóc értékeket

Mint arról korábban beszámoltunk: a vallásos-népművészeti eseményt  július 28-tól, péntektől háromnapos folkfesztivál kíséri. Az esemény első napján a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának látványtára megtelt hallgatóközönséggel, hogy a méltán híres rimóci népviselettel és a táj hagyományaival, vallási szokásaival ismerkedjen meg. A résztvevőket Jakus Juli, művelődésszervező, múzeumpedagógus köszöntötte, majd felidézte a palóc búcsú történetét. – 27 évvel ezelőtt indult útjára a palóc búcsú, amely hagyománnyá nőtte ki magát. A szervezését néprajzkutatók indították el, hogy visszaáramoljon a népi vallásosság a közegekbe – mondta el a múzeum munkatársa.

Ezt követően a rimóci Paluch Norbert és Kissné Rozi néni mutatkozott be, majd az est folyamán interaktív előadás keretében, fotókon, prezentációban és Rozi néni öltözékén szemlétetve vették sorra a rimóci viselet egyediségét. – Bárhol is legyünk a világon, a viseletnek közvetítő szerepe, üzenete van a másik ember számára, aki sok információt tud meg rólunk általa, közösségünk jegyeit hordozza magán – kezdte a beszélgetést Paluch Norbert.

Hozzátette: megmutatja, honnan jöttünk, milyen idősek vagyunk, milyen a családi állapotunk, esetleg azt is, hogy van-e gyermekünk, azok milyen neműek. Leolvasható, hogy az év melyik részében vagyunk, arról nem is beszélve, hogy messziről láthatjuk, hogy nő vagy férfi a viselője. Kiemelte továbbá, hogy a rimóci viseletben a kutatások alapján számtalan olyan vonás maradt fenn az utókornak, ami csak arra jellemző és tükrözi az elődök stílusát.

Rozi néni a mai napig készítője a rimóci viseletnek, minden tűszúrást örömmel végez. – Ehhez az kell, hogy szeressük a viseletet, örüljünk annak, hogy esetleg másnak örömöt szerzünk vele és bármerre megyünk mindenhol megcsodálják, pozitív jelzéseket kapunk – mondta Rozi néni. Visszaemlékezéseiből felidézte, hogyan tanulta meg a ráncolt szoknya készítését, hogyan jött divatba az apró ránc és, hogyan kell a rimóci viseletet hordani. Például a faluban az a szokás, hogy az alsószoknya kilátszódjon, amelyből olykor hetet is felvettek egyszerre – derült ki a párbeszéd során.
Az is elhangzott, hogy a rimóci viselet a fehér alapon zöld színről ismerkszik meg és ebben is eltér a környező falvaktól, ahol élénk színeket is előszeretettel használtak. Az eseményen  sorra vették a főkötők, a frakkos kabát, a vasalt szoknya, a csizma, a gyöngyök és a különböző alkalmak darabjait is.

Paluch Norbert a viselet előnyeit is részletezte. – Az első optikai tuning,  hogy szemből, hasban egyenesnek tűnjön a ruha viselője, a másik pedig, hogy hátul nagy kiemelkedő szoknyával csalják el a méreteket, amitől derékban erősnek látszik a nő. Ezzel a termékenységet és az  életerőt hangsúlyozták – mondta el a néprajzkutató, majd a rimóci Máriás hagyományokat, valamint a saját vallásos élményeiket is felelevenítették Rozi nénivel.

– Az erős hit és nem a hagyományőrzés, hanem a hagyományban élés tartja életben még mindig a rimóci és a palóc értékeket – zárta a beszélgetést Paluch Norbert.