2022.10.04. 16:37
A megyei identitás erősítése a kitűzött cél: egy könyvbe is bepillantást nyerhettek az érdeklődők
Kedd délelőtt tartották a megyeszékhelyen található levéltárban a Nógrád Megyei Digitális Tár című történeti blog bemutatóját, ahol dr. Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi docens avatta be az érdeklődőket a Fejezetek a palóc nyelvjárás történetéből az ómagyar kortól napjainkig című könyvének a rejtelmeibe.
Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő
Forrás: Nool
Fotó: Hegedűs Márk
A megyei identitás erősítése Nógrádban elnevezésű projekt egyik megvalósítója lett a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára. Az intézmény igazgatója, Gusztiné dr. Toronyi Judit elmondta, hogy a megyék Szent István-i fennállásunk óta sok változáson mentek keresztül.
– A Szent István-i állam alapegységeként meghatározott területek az ezer év során jóval többek lettek, mint területi-közigazgatási egységek. A megyei azonosságtudatot a térség helytörténete, a kultúrája és a hagyományőrzése jelenti. A hagyományokat megtartják az emberek például a ruhaviseletükben vagy az étkezési szokásaiban, és az élet számos területén is felfedezhetünk a nógrádiságra jellemző jegyeket – fogalmazott Gusztiné dr. Toronyi Judit.
Mint mondta: a Nógrád Megyei Digitális Tár című történeti blog az olvasók elé tárja a térség kulturális örökségének egy részét a levéltári forrásokon keresztül. A projekt keretében készült el dr. Gréczi-Zsoldos Enikő könyve is.
A kötet a 15. századtól mutatja be a Nógrád megyében és környékén beszélt nyelv jellemzőit levéltári dokumentumok, egykori folyóiratcikkek, nyelvjárási és egyéb gyűjtések alapján. A könyvből megismerhetnek az olvasók két palóc származású kódexmásolót a 15. és a 16. századból.
A szerző a 17. századi nyelvhasználatot az egykori perszövegek és a magánlevelek segítségével tárta fel. Emellett foglalkozott a 19. századi palóckutatásokkal, a jeles nógrádi költőnk, Madách Imre nyelvhasználatával és a 20. század közepén gyűjtött archaikus népi imádságokkal. Az alkotásból kiderül, hogyan változott az itt élők nyelvhasználata az évszázadok során. A nyelvjárás-történeti kötet a mai palóc nyelvjárás bemutatásával zárul, amelynek a Nógrád megyei települések közül Karancslapujtő volt a kutatópontja.
Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy fontos feladatunk a fiatalokkal megismertetni szűkebb hazánk örökségét.
– Közös felelősségünk, hogy megakadályozzuk a fiatalok elvándorlását a térségből. Már az óvodában is fel kellene hívnunk a gyerekek figyelmét megyénk múltjára és az értékeire. Tennünk kell azért, hogy jó legyen itt élni – hangsúlyozta Skuczi Nándor.
Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő elmondta, hogy többféle szempontból is hatalmas értékek rejlenek Nógrád megyében. Ha nyelvet szeretnénk meghatározni, akkor elsődlegesen kommunikációs eszközként tekintünk rá, pedig a beszélő hovatartozását is megmutatja. Az írott szövegből az élőbeszédre leginkább a bírósági perszövegekből és a magánlevelekből lehet következtetni, míg a kódexekből a másolók sajátos szavai utalhatnak a palóc származásukra.
Sebestyén Kálmán, a levéltár igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a történeti blog létrehozásának célja a nógrádi identitás erősítése. A felület nyitóképen a Nógrádi vár és a háttérben a hegyvonulatok megtestesítik megyénk fő értékeit, amelyek az idelátogatók számára is vonzóak lehetnek.
– Az oldalon többek között megtalálhatók a nemesi jegyzőkönyvek, de az összes címer is, ami valaha használatban volt szűkebb hazánkban – fogalmazott az igazgatóhelyettes.
Szepessyné Judik Dorottya főlevéltáros elmondta, hogy az érdeklődők megismerkedhetnek a megyénkben született híres emberek munkásságával is a számos lehetőség mellett. A digitális tár létrehozásánál törekedtek arra, hogy örömszerző tanulási környezetet hozzanak létre és figyelembe vették a Z- és az alfa generációk igényeit is.