Szécsényben már a világháború óta ápolják a néptánckultúrát

Az első helyi néptánccsoport megszervezése az akkori művelődési ház dolgozójához, Szenográdi Terézhez kapcsolható a II. világháború utáni években. Bár ő nem rendelkezett néptáncoktatói képesítéssel, még csak néptáncmúlttal sem, mégis tanítani kezdte a táncot különböző leírások alapján, hallgatva az ösztöneire. 

A  néptánc szeretetét valamikor az 1950-es években Bolgár János hintette el a településen. Debrecenben tanult, ahol tagja volt a helyi néptáncegyüttesnek. A szécsényiek arra kérték, hogy jöjjön haza, s kapcsolódjon be a város kulturális életébe. Bolgár János igent mondott, így az ifjú néptáncos megfelelő szakmai ismeretekkel fogott hozzá a néptáncoktatáshoz. Volt időszak, amikor négy csoporttal is foglalkozott, emellett a határőrségen is tanított néptáncot, ahol szécsényi lányok egészítették ki a csoportot.

Eleinte kölcsönkért fellépőruhákban szerepeltek

Később a helyi ÁFÉSZ berkeiben is megalakult a néptánccsoport. Többek között Ocsovai Teréz, Makovinyi Mária, Gyetvai Piroska, Surányi Éva, Percze Erzsébet, Percze Mária, Nyikon Erzsébet, Ágner Éva, Lukács Rózsa, Zsiskó Ilona, Korim Magdolna, Gajzinger
Erzsébet, Molnári Irén, Gyetvai Mária és Varga Rozália ápolta akkor a népi kultúrát. A fiúk közül Bolgár János, Makovinyi István, Makovinyi Sándor, Mikó Tibor, Korim József, Mócsány László, Varga István és még jó néhányan. Legtöbbször rimóci családoktól kérték kölcsön fellépőruháikat. 

Miután 1957 őszén Bolgár János katonai szolgálatra vonult, Varga József vette át a tánccsoportok szakmai vezetését. Ő Budapesten volt ipari tanuló, s a Vasas Szakszervezetek Központi Tánccsoportjában táncolt. Nevéhez három tartalmas év fűződik a szécsényi tánccsoport életében. Ezután Bolgár János 1959-ben leszerelt, és ismét a tánccsoport rendelkezésére állt.

Az 1960-as évek elején új fejezet kezdődött a szécsényi táncéletben

Ez az időszak Székely István, valamint Polaneczki Gizella nevéhez fűződik. A két szakember Salgótarjánból járt Szécsénybe néptáncot tanítani. Ők szerettették meg a néptáncot Őze Jánossal is, aki évtizedek óta Szécsény néptánckultúrájának meghatározó, emblematikus alakja. Székely István egy leánycsoportnak is tanította a táncot az akkori Mikszáth Kálmán Általános Iskolában. 

Salgótarjánban 1975-ben megalakult a Nógrád Táncegyüttes, amelynek Őze János is az alapítói közé tartozik. Ezt követően Székely István és Polaneczki Gizella elbúcsúztak Szécsénytől. Őze János mint hűséges szécsényi lokálpatrióta – ha nem is olyan intenzitással, de – továbbra is részt vett a város néptáncéletében. Közben Sebestyén Edit szakmai vezetésével megalakult a helyi Boróka Néptáncegyüttes, amely fennállása alatt több hazai és nemzetközi fellépésen vett részt.

Az önkormányzat 1991-ben önálló zeneiskolát alapított Szécsényben, amely 1994-ben néptánc tagozattal bővült. A néptáncosok ezt követően az intézmény tánccsoportjának a tagjai lettek, vezetőjük Őze János volt. 1998-ban aztán megalakult a Palóc Néptáncegyüttes, később pedig az Iglice Táncegyüttes, de ez a két csoport már napjaink kulturális életéhez tartozik