Egyre kevesebb nógrádi szülő olvas meséket a gyermekének

A gyerekek fejlődését segítik a mesék

– A mese nélkülözhetetlen a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából. Oldja a belső feszültséget, így kiemelten fontos, hogy az életkornak megfelelő történeteket válasszunk, amelyekkel minél könnyebben tud azonosulni a kicsi. A mesélés értékrendet alakít ki a gyermeki világképben, és az érzelmi nevelés egyik kiemelt eszköze – hangsúlyozta Nagyiné Paragi Ildikó, a Mackóvár Központi Óvoda óvodapedagógusa. – Nemcsak a klasszikus értelemben vett mesék vannak fejlesztő hatással a gyermekekre, hanem a mondókák, versek, ölbeli játékok és énekek egyaránt. 

Mint mondta, a mesék által gazdagodik a gyermekek fantáziája, szókincse, fejlődik a figyelmük, a beszédészlelésük, a szövegértésük és kifejezőképességük is. Azonban más előnyei is vannak a mesélésnek, hiszen azáltal színessé és gazdaggá válik, telítődik a lélek is. Oldja a gyerek feszültségét, segíti a napi történések feldolgozását. A cselekmény magával sodorja őket, a történéseket a belső képeikben jelenítik meg, és később ezeket ültetik át a játékaikba is. A mesékre jellemző, hogy a jó végül elnyeri méltó helyét, a rossz pedig meglakol. Ez a tanulság a gyerekeknek is erőt adhat, s megtaníthatja őket arra, hogy ők is győzhetnek. 

A népmesék az emberek napi problémáit jelenítik meg

– A mese és a népmese közötti fő különbség az, hogy a mesék varázslatos és felszínes eseményeket foglalnak magukban, míg a népmesék az emberek napi problémáit és tevékenységeit jelenítik meg. A tündérmesék leginkább a gyerekeknek szólnak, a népmesék pedig mindenkinek – fogalmazott az óvónő, aki arról is beszámolt, hogy a népmesék által szocializálódnak a kicsik, merítenek a saját népük kultúrájából, megismerik annak a társadalomnak a jelképeit és gondolkodásmódját, melyhez tartoznak. 

– Téves az a gondolat, hogy a rajzfilmek jótékony hatásúak és helyettesítik a személyes mesélést. Ebben az esetben ugyanis egy meglévő képi megjelenítést kap készen a gyermek, és az ő kibontakozó elméjének már nincs dolga a képzelet világában. Valójában sokkal hatásosabb, ha a gyermek maga teremti meg azt a világot, melyben a történet játszódik – ismertette Nagyiné Paragi Ildikó. 

Ritkultak a közös mesélések

– Sajnos az utóbbi időkben meggyengült a családok összetartó-védő ereje, megritkultak a meghitt együttlétek és beszélgetések. Az elektronikus média és a televíziózási szokások alapvetően átrendezték a családok életét. Értékrendjükben háttérbe szorulnak a mesék, a tapasztalatok azt mutatják, hogy szokásrendjükben már nem olyan hangsúlyos a mesemondás és a meseolvasás. Helyüket a rajzfilmek, számítógépes játékok veszik át, a szülők és a gyerekek is szívesebben választják a technika újdonságainak kipróbálását a hagyományos mesélés helyett. 

Az óvónő arról is beszámolt, hogy napjainkban a kicsik örömmel meghallgatják az olyan klasszikus meséket, mint a Kismalac és a farkasok, de a kortárs írók történeteit – például a Bogyó és Babócát – is kedvelik.