Hongkongban is őrzik a tarjáni kötődésű fotós-orvos emlékét

Fancsik János nyugalmazott főorvos, kórházigazgató mintegy negyven évvel ezelőtt csatlakozott a salgótarjáni fotográfusok közösségéhez. Számos egyéni és csoportos tárlaton mutatta be főként természeti témájú képeit, és ugyancsak jó néhány előadást, vetítést is tartott már a csütörtöki klubnapokon.

Ezek egyikén valóságos kuriózumot vezetett elő az egyik legkorábbi és legjelesebb fotóselődjükről, a nagyváradi gyökerű Bozóky Dezső (1873–1945?) kalandos életű orvosról, aki 1911-ben került az akkortájt erőteljesen fejlődött Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. néhány évvel korábban létrehozott kórházának élére. Mindössze három évet élt és dolgozott itt, de – munkakörének ellátásán túl – emlékezetessé tette nevét a Távol-Keleten 28 hónapos sorhajóorvosi haditengerészeti kiküldetése során szerzett élményeiről – amelyekről naplójegyzetei alapján könyvet is írt – tartott, képekkel gazdagon illusztrált előadásaival.

Programjait a nagy érdeklődés miatt többször csak az acélgyári Olvasóegylet, illetve Tiszti Kaszinó nagy dísztermében lehetett megtartani. Bozóky doktor indította el a pályáján egy másik orvos tengerészt, Juba Ferencet is. Mindez Vertich József helytörténeti munkáiból, valamint T. Pataki László és Katona Miklós tengerhajózási műveiből tudható.

És az igazi csavar most következik a történetben. Fancsik János Danyi Diána nevű unokája Hongkongban él, a magyar konzulátuson dolgozik és 2016-ban – az 1956-os forradalom 60. évfordulóján – az ő közreműködésével az ottani egyetem és a budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum emlékkiállítást rendezett és albumot adott ki Hongkong fotósa, Bozóky Dezső tiszteletére. Az albumba Fajcsák Györgyi múzeumigazgató írt tanulmányt a fotós-orvos életéről, munkásságáról, az intézménynek adományozott műveiről.

Fancsik János az egyik klubesten Bozóky Dezsőről beszélt és a Kelet-Ázsiában, Hongkongban készült felvételeiből – amelyek az idén a tervek szerint Salgótarjánban is láthatók lesznek – vetített néhány tucatnyit.