Sokat tanult a gyarmati börtönkápolnában a fiatal nógrádi restaurátor

Sáros Miklós Balassagyarmaton született, tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Szakközépiskolában, illetve a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán végezte. Munkájára nagy hatással volt a Balassagyarmaton és Szügyön eltöltött idő. Jelenleg épületszobrászként dolgozik, illetve díszítő-festő munkákat is elvállal.

Nógrád megyében Lencsés Zsolt irányításával részt vett az Ipolykeszin, és a Patakon lévő templom, illetve a balassagyarmati börtönkápolna felújításában. Egyedül végezte el a felújítási munkálatokat a palotási, a szarvasgedei templomban és a nagyváradi zsinagógában. Saját művei közé tartozik Nagybárkányban a Kis Szent Teréz falkép és Szügyben a Mária megkoronázása dombormű.

Ezeknek az alkotásoknak az elkészítése nagyon sok mindentől függ.

– Változó, hogy mennyi idő alatt érik el a végső formát. A Nagybárkányi falkép 13 nap alatt jött létre a felület előkészítésével, pauzálásával és festésével együtt. Viszont a kompozíció összeállítása, a kartonok mérethű megrajzolása egy-másfél hónapot vett igénybe.

A szügyi Mária megkoronázása dombormű kisebb megszakításokkal szintén egy-másfél hónap alatt valósult meg. Az ezzel kapcsolatos tanulmányrajzok, ötletgyűjtés és a téma pontosítása további két hónap volt – mondta el Sáros Miklós.

Munkái közül elsősorban a balassagyarmati börtönkápolnát emelte ki, ami a helyszín miatt is különleges volt. – Igen tanulságos volt a börtönkápolna bezártságában szabadnak lenni. Persze nem bentlakóként ezt könnyebben meg lehet valósítani. Itt is megadtak nekünk mindent, ami az alkotói munkához szükséges, legfőképpen a türelmet – nyilatkozta a képzőművész, aki akkor csatlakozott a munkálatokhoz, amikor a modellálás, előrajzolás és előfestés elindult. Az új falképek és dekorációs elemek festése „antik meszes” eljárással készült és nagyjából hat hónapig dolgozott rajtuk. Néhány képnek még a modellje is ő volt. – A jó pásztor című alkotás modellje én voltam. A modellálás Terényben készült Lencsés Zsolt birtokán. Minden élethű, nincs utólagos manipulálás. A bárány ténylegesen ott volt a nyakban.

A Horváth Endre-díj mellett a Spenótreggeli című képért megkapta a Szécsényi Őszi tárlat díját is. Kaposváron pedig a Költözz falura című rövidfilm miatt jutalmazták. A művész a díjakkal kapcsolatban hozzátette:

– Nagyon örülök az elismeréseknek. Az ember életében fontos a megbecsülés, nekem is sokat jelent. Mindig új lendületet ad a csüggedt időszakban. Érezni véljük, hogy mégis tartozunk valahová, vannak szeretteink, rajongóink, és a közönség érdeklődik. A befogadás épp olyan fontos, mint a kinyilatkoztatás, ezért a közöttünk létrejött kommunikáció visszhangra találhat.

Az elmúlt pár évben egyedül dolgozott, korábban viszont számos alkotóval együttműködött. A Balassagyarmathoz kötődő alkotók közül Csemniczki Zoltán és Lencsés Zsolt volt az, akivel a legtöbbször eszmecserét és egyéb, a művészethez kapcsolódó tevékenységet folytatott. Reméli, hogy velük tud még együtt dolgozni a jövőben.

Kiállítását, mely eddigi munkásságának összefoglalását adja majd, a jövő évre tervezi.

– Főleg hétköznapi dolgokból áll majd a tárlat. Egy átfogó képpel szeretném bemutatni az elmúlt sok év munkáját. Szerencsére tudok válogatni az alkotásaimból. Az újak főleg nonfiguratív jellegűek. A felületi megjelenéseket és a különböző anyagok összeférhetőségét szöveges kiegészítésekkel képzelem el mondta el a művész.