Erdei koncert

Egy hosszú, fárasztó nap után semmi mást nem várok, csak hogy kipihenhessem magam. 

A közelmúltban is így voltam ezzel. Már épp elhelyezkedtem az ágyamban, amikor hirtelen valami felriasztott. Egy különös hang ütötte meg a fülem. Nem tartott sokáig a jelenség, így visszabújtam a takaró alá, elfordultam a párnámon, lehunytam a szemem… és újra felbődült valami. Jobb ötlet híján elkezdtem kutatnia az egyre ismétlődő, számomra ismeretlen hang forrását. Megnyugtatott, hogy nem a lakáson belül találom a zaj origóját, az pedig még inkább eloszlatta a félelmemet, hogy a leginkább „artikulálatlan kiabálásnak” tetsző hang egyre távolibbnak tűnt.

 Felhagyva a kereséssel visszatértem az ágyamba, azonban a kis éjszakai kaland teljesen kiverte az álmot a szememből. Miután meguntam a hiábavaló forgolódást, úgy döntöttem, hogy jobb ötlet híján a telefonom hírfolyamának böngészésével töltöm az álomba merülésig hátralévő időt. A posztokat görgetve szembejött velem egy hirdetés, amely szarvasbőgés hallgatásának lehetőségét kínálta jó pénzért az érdeklődőknek.

Ekkor jöttem rá, hogy valójában egy gímszarvasbika „nászéneke” riasztott fel. Mentségemre legyen szólva, sosem laktam még ennyire közel erdőhöz, így korábban aligha találkozhattam ezzel a hanggal. Végül abban a tudatban próbáltam álomba szenderülni, hogy én teljesen ingyen élvezhetem az agancskoronát viselő fenséges állat által adott erdei koncertet, habár ez nem vigasztalt másnap kora reggel, amikor megszólalt az ébresztőm...