Bálamadzagba tekeredett szarvast mentettek a maconkai tóból

Nem mindennapi látogató lepte meg a napokban a maconkai-víztározó partján a horgászokat. A különleges esetről, amely végül sikeres szarvasmentésként zárult a Maconkai-víztározó és tórendszere nevű Facebook-oldal osztott meg részletes tájékoztatást. Mint írták, a Mátra lábainál az elszaporodott nagyvad-állomány számos olyan jelenséget eredményezett, amelyekre egyre inkább fel kell készülniük a környéken élőknek, illetve a maconkai horgászoknak is.

„A megtelepedett farkasok mellett sok a kóbor, elvadult kutya is, amelyek szintén vadásznak a gyenge vagy sérült egyedekre. A napokban délután a halőrök arról kaptak értesítést, hogy egy szarvast döntöttek le éppen a Zagyva-mederben, az egyesített műtárgy – azaz a zsilip – alatt” – olvasható a rendhagyó esemény első pár mozzanata a bejegyzésben, amelyből az is kiderült: miután a kutyákat elzavarták, a halőrök számára egyértelművé vált, hogy egy fiatal, 3-4 éves dámbika került bajba. Az állat gyakorlatilag vak volt a fejére gabalyodott bálamadzagok tömege miatt, amelyeket feltehetőn agancstisztogatás közben tekerhetett így magára. A posztban kiemelték, hogy a vad emiatt vált könnyű prédává, de szerencsére jó helyre menekült.

A szarvas agancsára bálamadzag tekeredett

„Ezt követően viszont tovább szaladt egyenesen a Nyári kikötőig, ahol a helyfoglaló horgászok meglepetésére beugrott a vízbe és körbe-körbe úszni kezdett. Mintegy 30 percig tartott a mutatvány, majd az időközben kiérkezett helyi vadászok egy csónakkal utolérték, s lasszót dobtak a fejére, majd kivontatták a sólyára” – sorolta a poszt a szarvasmentés részleteit. A leírásból a történet folytatásaként kiderült, hogy az állat lábait sikerült a partra érkezéskor összekötni. Mivel a sebei nem voltak súlyosak, így előbb megszabadították a látását korlátozó bálamadzagoktól, majd egy terepjáróval visszavitték a feltételezett élőhelyére.

„Maga az eset nem az első volt a tórendszer területén, s biztosan nem is az utolsó lesz. A lényeg a szarvas számára kedvező, életmentő végkifejlet és az, hogy a vad ezúttal sem okozott kárt vagy sérülést” – írták a maconkai „mentőakció” összegzéseként. A történet tanulságával kapcsolatban pedig a bejegyzésben úgy fogalmaztak, hogy egy ilyen elhelyezkedésű és forgalmú területen mindig történhet valami extra esemény, ezért is közös érdek a halőrök állandó jelenléte.