2024.06.06. 06:50
Vízgyűjtő: öt falu összefogott a Feketevíz mentén, környezetünket és a kutakat is védik
Összefogott öt, a Feketevíz-patak vízgyűjtőjén fekvő település, hogy a terület természetes vízgazdálkodását helyreállítsák. Fontos a vízgyűjtő védelme, ugyanis a 2022-es nagy aszály megmutatta, hogy az elmúlt évtizedekben végrehajtott beruházások a vidéken sok gondot okozhatnak a klímaváltozás következményeként.
Vízgyűjtő terület a Feketevíz-patak mentén: a Berekalja tározó Mohora és Szügy között gazdag élővilágnak ad otthont
Forrás: Nool.hu
Fotó: Faragó Zoltán
A vízgyűjtő területen fekvő községek nemrég pályázatot is nyertek az állapotok javítására, az önkormányzati konzorcium székhelye Szügy. Frenyó Gáborral, a település polgármesterével beszélgettünk a részletekről.
Fotó: Beküldött
– Pályázatunk az Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-támogatásért című kiíráson nyert, ezt a vízgyűjtés céljaira írták ki, a szakmai értékelésében a Magyar Mérnöki Kamara, a Vadvédelmi Világalap (WWF) Magyarország és a Belügyminisztérium is részt vett – mondta.
- A konzorcium székhelye Szügy.
- Csesztve;
- Nógrádmarcal;
- Mohora;
- Patvarc
önkormányzatával együttműködve tervezik a megvalósítást, .
Frenyó Gábor kifejtette: valamennyi község kapcsolódik a Feketevíz-patak vízgyűjtő területéhez, a patak megóvása pedig fontos feladat. Az állandó vízforrás az élet alapfeltétele, vidékünk azonban sok változáson ment keresztül az ember megtelepedése óta. A múlt század közepétől a művelt területek aránya és a lakosság is gyorsan növekedett a belterületekkel együtt. A patakok medreit kiegyenesítették, a vizenyős részeket lecsapolták, így történt ez például a Fekete-víz Csesztve és Szügy közötti szakaszán is.
Vízgyűjtőt védenek, mert kiszáradtak a kutak is a 2022-es nagy aszály idején
– A természet a maga törvényei szerint próbálta visszavenni, ami az övé, ez az időjárás változásaival párhuzamosan okozott gondokat – mondta a polgármester. – A vízrendezések ellenére is vagy pangóvizes területek alakultak ki, a vízfolyások és a források is elapadtak, még a kutak kiszáradtak a 2022-es nagy aszály idején. Csapadék és vízfelület híján a levegő is olyan száraz volt, hogy harmat sem képződhetett…
A vízmegtartási szemléletet szem előtt tartva olyan lokális rendszerekre volna szükség, amelyek figyelembe veszik a természeti törvényeket és igazodnak a helyi vízjáráshoz.
Önkormányzati feladat is lehet a szemléletformálás
– A szemléletváltás és a művelési ágak cseréje a szélmalomharcot megszüntetné. A korábbi vízrendezési gyakorlat évtizedek alatt szisztematikusan csökkentette a talaj- és a rétegvizek mennyiségét, a kiszáradás felé sodorva a településeket is. Például Szügy mezőgazdasági területein vannak olyan részek, ahol esőzés idején vízzel borított területek alakulnak ki, ezeken sok esetben az elültetett vagy elvetett növényzet nem tud fejlődni. Ezeken a természetes állapotok szerint is mélyebb fekvésű területeken a szántóföldi művelés elhagyása után lehetőség nyílna a természetes vízmegtartásra is. A tulajdoni viszonyok következtében ez a gond a szügyiek mintegy 20-30 százalékát érinti!
Frenyó Gábor hozzátette: ha továbbra is fennálló a rendszerben gondolkodunk, akkor a jelenlegi problémák megmaradnak. A konzorcium résztvevői ezért tartják szükségesnek az egységes, szakszerű rendszerirányítást a célok megvalósítása érdekében. Ehhez persze megfelelő eszközök és jogszabályi környezet is kell, ami alkalmazkodik a klímaváltozáshoz és új szemléletet honosít meg, nem csak a Feketevíz mentén fekvő községekben, hanem országszerte!
