Gyász

2024.06.04. 14:27

Trianon évfordulóján emlékeztek a balassagyarmatiak is

A nemzeti összetartozás napján megemlékezésen idézték fel a máig fájdalmas trianoni döntés következményeit Balassagyarmaton.

Lukács Zsófia

1920. június 4-re emlékeztek kedden délelőtt a Kiss Árpád Általános Iskola fedett teraszán

Forrás: Nool.hu

Fotó: Lukács Zsófia

Kedden délelőtt a Kiss Árpád Általános Iskola fedett teraszán emlékeztek Magyarország történelmének egyik legtragikusabb napjára, 1920. június 4-re. Az eseményen közreműködő Majer-Illés Ivett köszöntötte a megemlékező közösséget, kiemelten a határon túli honfitársakat, Nagy Tímeát, Ipolyság alpolgármesterét, Csach Gábort, Balassagyarmat polgármesterét, Huszár Péter alpolgármestert és Frankó Viktória képviselőt. Szarka Tamás Kézfogás című dalával kezdődött a megemlékezés, amelyet a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákjainak előadásában hallhattak, majd Gere József helytörténész emlékezett vissza az országot és a várost is érintő sorscsapásra.

Trianon tragédiájára emlékeztek
Trianon évfordulóján megemlékezést tartottak Balassagyarmaton, emlékezve a sorscsapásra, ami a várost különösen rosszul érintette
Fotó: Lukács Zsófia / Forrás: Nool.hu

– Mindenkinek, akinek a magyarság nemcsak forma, hanem tartalom is, legalább átfut az agyán, hogy mit vesztett ez az ország és ez a nemzet a trianoni béke aláírása óta eltelt 104 esztendő alatt. Az első világháborút lezáró békét 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írták alá a Párizs melletti Versaillesi paloták Nagy-Trianon nevű épületének folyosóján– idézte fel Gere József.

Kiemelte, hogy ez a békediktátum 14 témakört érint és az azokban deklaráltak mind tragikusak Magyarországra nézve. Szent István országából négy jelentős részt szakítottak ki, levágták területének kétharmadát, így az ország működése gyakorlatilag ellehetetlenült. A 28 milliós lakosság lélekszáma a megcsonkított területen 7,5 millióra csökkent.

Trianon tragédiájáról beszélt a helytörténész

A helytörténész az Ipoly menti várost érintő megpróbáltatásokról is beszélt: Balassagyarmat is derekasan kivette a részét a küzdelmekből. A házi zászlóalja a 16/II.-es gyalogzászlóalj a mozgósítás után egy hónap múlva az orosz arcvonalba került, majd az olasz hadbelépést követően az olasz frontra vezényelték őket, és itt is maradtak a háború végéig. A több mint ezer fővel elvonuló zászlóalj a háború négy éve alatt elveszítette a létszámának közel kétszeresét. A veszteségek pótlására kéthetente indultak a gyarmati vasútállomásról a pótmenetszázadok – tért ki rá Gere József.

Kijelentette: a történelem sajnos ismétli önmagát- utalva ezzel az Ukrajnában zajló háborúra. – Nem a kárpátaljai magyarok háborúja, mégis több százan halnak meg értelmetlenül. Magyarország tízezer számra fogad be menekülteket, ebből Balassagyarmat is kiveszi a részét. A város helytörténésze kiemelte: a nemzeti összetartozásra emlékeztető 2010-es törvény célja, hogy hozzájáruljon a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, egyúttal a 20. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez.

A megemlékezésen az ipolysági Húros Banda, az egy évvel ezelőtt a két város között létrejött partnerségi megállapodás, gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés jegyében működött közre népzenei játékával.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában