Balassagyarmat polgári újjászületése zajlik – interjú Csach Gáborral

– Talán nem sértő, ha azt mondjuk önről, hogy nem egy klasszikus politikus. Az emberközeli, civil attitűd fenntartása tudatos döntés? Vagy várost vezetni nem is igazán hagyományos politikai feladat?

– A politika szó az ógörög „polisz”, vagyis a „város” szóból ered, szóval várost vezetni a politikus szakma legősibb fajtája. Viszont ez még egyértelmű világ, ahol a visszacsatolás napi szintű. A vezető itt sokkal kevésbé védett és virtuális, mint az ideológiákkal és a bulvárral teli országos vagy világpolitikában. Az emberre ugyanis itt heteken belül rárúgják az ajtót, ha az elvégzendő munka el van sunnyogva, nem várják meg vele a választást. Szerepet játszani meg nincs értelme, egy polgármester is akkor tud hiteles lenni, ha önazonos. Én így vagyok hiteles, világ életemben unortodox figura voltam, a libsiknek náci, a vadaknak libsi.

– Ön az ország egyik legismertebb vidéki polgármestere, ebben pedig nagy szerepe van a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, transzparens kommunikációjának. Mi volt a bő két évig tartó pandémia legfőbb tapasztalata városvezetőként, illetve magánemberként?

– Megerősítette bennem azt, hogy egy polgármesternek a települése az első, még a legkritikusabb helyzetekben is a városlakók érdekében kell cselekednie. Együttműködni, ahol együttműködés kell, és tiltakozni, ahol tiltakozni kell, akár a saját kormányom hibás döntései ellen is. A kórház intenzív osztályát is megjárt magánemberként pedig az a legfőbb tapasztalatom, hogy az élet törékeny és egyszeri, ezért felesleges a gyűlöletre, a panaszkodásra vagy a félelemre időt pazarolni.

– Nagyszabású fejlesztések mentek végbe az elmúlt időszakban. Mit gondol, miben emelkedik ki Balassagyarmat Nógrádban? Mire büszke városvezetőként?

– Az életmódkutatások ma már a településfejlesztés fontos eszközei, évek óta ezek a településindexnek nevezett statisztikák is rendre Balassagyarmatot hozzák ki Nógrád legélhetőbb településének. Legutóbb februárban az Egyensúly Intézet hozott ki felmérést az ország 3154 településéről 53 különböző indikátort, szempontot vizsgálva a közbiztonságtól, a szociális-, a jövedelmi helyzeten és az ingatlanárakon át az egy orvosra jutó polgárok vagy a kiskereskedelmi egységek számáig. Ebben az országos listában a 89. település vagyunk. Nógrád vármegyében pedig a legmagasabb pontszámot kaptuk, de Hevesben és Borsodban is összesen csupán 7 város előz meg bennünket. Büszke vagyok arra is, hogy öt év alatt 25 sport- és rekreációs létesítményt adtunk át, mert látszik az eredménye: rengeteg gyarmati elkezdett mozogni, életmódot váltani. Márpedig az életmódunk változtatásával tehetünk legtöbbet az egészségünkért és a rendkívül rossz egészségügyi állapotban lévő és elhízott magyarok várható életének a meghosszabbításáért. Minden városlakó szereti a Zöld Csiga beruházásunk megújult parkjait, tanösvényeit, attrakcióit, vagy az újra feltámadt Nyírjest az egyedülálló panorámát nyújtó Hetes Bisztróval.

– Láthatóan fellendült a város gazdasága: új üzletek nyíltak, cégek települnek be, emellett a meglévők is tudtak fejlődni. Mi a titok?

– Egyrészt számos történelmi és társadalmi változásnak is köszönhetően az ezredfordulóra Nyugat-Nógrád a fővárosi agglomeráció északi nyúlványa lett. Másfelől vállalkozásbarát politikát folytatunk, beruházási kedvezményeket adunk, adóstop van. A városban sem telek-, sem pedig építményadó nem terheli a polgárok és cégek pénztárcáját. Balassagyarmat vállalkozásra is jó hely.

– Új színfolt a sokasodó, egyszerre modern és hagyományokat ápoló kulturális programok sorozata. Városvezetőként nehéz behatárolni, hogy mire van igénye a közösségnek?

– Tősgyökeres balassagyarmati vagyok és tíz évet dolgoztam a helyi médiában, illetve a művelődési központban mielőtt városvezető lettem. Kiváló és kreatív kollégáim vannak, akik szabad kezet kapnak a programok szervezésében. Egyetlen elvárásunk van: lehetőség szerint minden rétegnek szolgáltassunk minőségi programokat. Telt házas rendezvényeink vannak, szerintem jó az irány.

– Egyre nagyobb figyelmet kap az egészségmegőrzés a városban, azonban a kórházi ellátás színvonala romlott, voltak fennakadások. Hogyan sikerült ezt a folyamatot visszafordítani?

– A vezetői alkalmasság kérdése sarkalatos minden szakterületen. Balassagyarmat egészségügyi alapellátását például sikerült rendbe tennünk: 6 kiváló fiatal körzeti orvost szereztünk. Nagyon kevés olyan város van ma Magyarországon, ahol 15 házi és fogorvosi körzetből csak egyben van helyettesítés, Gyarmat ilyen. A kórház már nehezebb dió, hiszen Trianon miatt itt eleve csak féloldalas az intézmény ellátási területe. Dr. Szabó Géza Salgótarjánba távozásával sajnos nem sikerült a vezetői űrt betölteni, aminek lassú, de egyre masszívabb leépülés lett az eredménye. Azonban még időben sikerült beavatkoznunk, Szabó doktor önkormányzati tanácsnokként és mentorként visszatért, s az új menedzsment óta gyors előrelépés történt. Dr. Laczkó Tamás vármegyei kórházigazgatóval pedig mintaszerű együttműködésbe kezdett a gyarmati kórház, megosztva és kölcsönösen használva a közös erőforrásokat.

– Csak a TOP-forrásnak köszönhetően 7,5 milliárdból fejlődhet Balassagyarmat a következő időszakban. Mik a tervek, milyen irányokat tűztek ki célul?

– Olyan kisvárost szeretnénk, ahol jó élni, dolgozni és szórakozni, jó gyereknek és fiatalnak lenni, amelybe visszatér a boldog békeidők polgári reneszánsza. Balassagyarmat történetének eddigi leglátványosabb korszaka két városbíró elődömhöz kötődik: a zsidó Reményik Károlyhoz és a katolikus Sipeki Balás Ferenchez, akik 1886. és 1913. között vezették a várost. Nem véletlenül kerültek portréik a városházi dísztermünk falára. Lényegében ebben az időszakban épült fel a mai Balassagyarmat, olyan évtizedeket hozva, amelyekben megszülettek az 1919-es csehkiverés hősies polgárai. Ezt tartom a legfőbb iránynak: egy identitásában és a város iránti elkötelezettségében, a hazaszeretetben erős polgárokból álló korszerű város létrehozását. A modern közgazdaságtan szerint is ez a kisvárosok egyetlen fennmaradási esélye a komfortosabb nagyvárosokkal szemben. Ezen célok érdekében kell biztos munkahelyeket teremteni, lakásokat, kerékpárutakat vagy színháztermet építeni. Ennek érdekében kell folytatni a városi strand, a Nyírjesi üdülőterület vagy az Ipoly-part fejlesztését. Ezért érdemes infrastruktúrát, intézményeket, közösségeket fejleszteni, a családtámogatásokat és a beruházásösztönzést bővíteni.