Az alaptörvény történelmi előzményeiről tartott előadást Salgótarjánban az egyetemi hallgató

A minapi rendezvény eltért a gyakorlattól, ugyanis Mihalik András személyében Debrecenből érkezett egy fiatal vendégelőadó, aki Történelmi alkotmányunk és a Szent Korona jelentősége hazánk fennállásában címmel tartott figyelemre érdemes előadást.

A 21. életévében járó vendég a budapesti Nemzeti Közszolgálat Egyetem államtudományi szakos hallgatója, kutatásai, valamint a hazai és a nemzetközi pályázatokon elért eredményei is minősítik munkásságát. Sőt, mint meghívója, Fenyvesi Gábor, a Fidesz salgótarjáni elnöke, önkormányzati képviselő – aki aktuális egyetemi tanulmányai révén ismeri – a bemutatás során elmondta, a vendég élvonalbeli jégkorongozóként tagja a magyar válogatott bővebb keretének is.

Mihalik András jogfejlődési tanulmányait, tudományos munkásságát elsősorban Máté Gábor professzor segíti. Konzulensként szerepe van abban is, hogy a fiatal kutató érdeklődésének középpontjába a történelmi alkotmányosság kérdése került. Itt tartott előadásában is abból indult ki, hogy közjogi értelemben Európa történelme a monarchiák és a köztársaságok elhatárolásán alapszik. E folyamatban Magyarországra vonatkoztatva az 1723-as úgynevezett Pragmatica Sanctio elnevezésű, a Habsburg Birodalom jogait hangsúlyozó törvénynek volt kiemelt hatása.

Mihalik András eszmefuttatásai ugyancsak részletesen foglalkoztak az úgynevezett hatalomátruházási kérdésekkel. Érvelően mutatta be a Deák Ferenc vezetésével 1867-ben megvalósult kiegyezés folyamatát, s azt is, hogy a Szent Koronának miért a Parlament épületében van igazán helye, s miért volt szükség az alaptörvény megalkotására.