2024.03.03. 11:28
Háromszázharminc évvel ezelőtt kezdték el az anyakönyvezést Szécsényben
Galcsik Zsolt helytörténész Szécsény önkormányzatának a közösségi oldalán emlékezett meg arról a jeles alkalomról, miszerint 330 évvel ezelőtt, 1694. február 23-án kezdték meg Szécsényben az anyakönyvezést. Az első anyakönyvezett gyermek pedig egy kislány volt.
Galcsik Zsolt a város önkormányzatának közösségi oldalán közzétett írásában úgy fogalmaz:
330 évvel ezelőtt, 1694. február 23-án keresztelték meg Csizmadia János és Rácz Ilona gyermekét, Erzsébetet, ezzel megkezdődött Szécsényben az anyakönyvezés. A kislányról és további életútjáról nem rendelkezünk forrásokkal, de mégis történelmet írt azzal, hogy anyakönyvileg ő lett az első személy, akit itt keresztségben részesítettek.
A szerző a bejegyzésben kiemelte, a mai Nógrád vármegye legrégibb anyakönyve is itt található. Mint írta, Szécsényt a sorban követi Kazár (1695), majd Sóshartyán (1697), az elcsatolt területeken pedig Divény (1690) és Gács (1696). Kitért arra is, hogy az anyakönyveik nem teljesek, ugyanis a házassági és a halotti anyakönyvek csak 1787-től állnak rendelkezésükre. Az 1740 -50 -ig tejredő időszakban Ludányban vezették azokat és ott megtalálhatóak.
Több mint hetven gyermeket kereszteltek meg az első évben
Kifejtette továbbá, hogy a Szécsényben működő többi felekezet is vezet(ett) ilyen matriculákat, az izraelita (zsidó) hitközség 1793-1895 között, az evangélikusok 1869-től, korábban Kiszellőhöz tartoztak.
Emellett az alábbi érdekességeket is megtudhattuk az 1694-es esztendő anyakönyvi bejegyzéseiről:
Megkereszteltek 71 gyermeket, ebből 37 fiú és 33 leány, 1 pedig név nélküli. Születési hely szerint 41 gyermek szécsényi volt, a többi a környék falvaiból származott. Érdekességként itt kell megjegyezni, hogy április 4-én jegyezték be az első ikerszülést (Parenti György és János).
Hozzátette: „Ha a névadásokat vizsgáljuk, akkor fiúk esetében András, János, István, Ferenc, Mihály Márton, a leányok esetében Erzsébet, Katalin, Anna és Ilona voltak a leggyakoribb nevek. Külön fejezetet érdemelne a családnevek vizsgálata is, a 330 évvel ezelőtt feltüntetett családnevek jelentős része ma is megtalálható Szécsényben és környékén; pl. Gömbkötő, Varga, Kovács, Nyikon (Nikon), Molnár, Őze Dudás, Szeles, Kobela, Holec...”
Galcsik Zsolt végül rámutatott arra is, hogy az 1690 utáni újratelepítés legfontosabb dokumentumainak egyike az anyakönyvük, így büszkék lehetnek rá, hogy ilyen régmúltra tekinthetnek vissza őseik történetében.
