Tiszta udvar, rendes ház

Beköszöntött a várva várt tavasz országszerte, és ugyan furcsa lehet, hogy még mindig februárt írunk, de panaszra semmi okunk sem lehet véleményem szerint. Sikeresen elűztük farsangkor a hideg, sötét és zord telet – egyes vidékeken hagyományosan busójárással és kiszebáb égetéssel kötötték egybe a mulatságokat –, ráadásul gyertyaszentelő napján még a barna medve is előbújt rejtekéből, jelezvén, hogy bizony közeledik az újdonságokkal, reményekkel és napsütéssel teli új évszak. Hosszabbak a nappalok, rövidebbek az éjszakák, és a nap is kezdi visszanyerni megcsappant erejét, felmelegítve a környezetet. Őszinte öröm szokott átjárni, amikor reggelente munkába induláskor a kertekben a gyönyörűséges hóvirágokat, a különböző színes virágokat látom pompázni, amelyek általában csak március és április környékén szoktak kihajtani. 

Lassan hozzá kell látni a lakásunk teljes körű kitakarításához, ám valljuk be őszintén, hatalmas nyűg lehet a tavaszi nagytakarítás, főleg ha kedvünk sincs ahhoz a rengeteg tennivalóhoz, ami ránk vár. A takarító expedícióhoz mindig úgy szoktam hozzákezdeni, hogy először kijelölöm a számomra megfelelő napot, gyakran az egész hétvégét, hogy nyugodtan feltudjam osztani a feladatokat és ne egyszerre fárasszam le magamat. Talán teher lehet a sok-sok felgyülemlett teendő, azonban megkönnyítheti az életünket, ha lehetőségként fogjuk fel a nagytakarítást, nem pedig kötelezettségként. Ahogy a mondás is tartja: tiszta udvar, rendes ház.