A házszentelés tradíciója a mai napig él még Nógrád-szerte

A vízkereszt elnevezés, amelyet minden év január 6-án ünneplünk a görög epifánia szóból ered, ami megjelenést, a katolikus egyház számára pedig Jézus Krisztus megváltóként való megtestesülését jelenti. Tizenkét nappal karácsony után van vízkereszt, ugyanis ekkor látogattak el a napkeleti bölcsek a Megváltóhoz, ajándékokkal elhalmozva a kisdedet és családját.

– Mi csak a magyar néphagyományban nevezzük vízkeresztnek az ünnepet, azért mert a katolikus egyházban ezen a napon történik a vízszentelés, amihez kapcsolódik még a házszentelés szertartása is – árulta el portálunknak Marti József bujáki esperesplébános. Hozzátette: az ünnepnek az eredeti neve Urunk megjelenése. A régi liturgia szerint ezen a napon három dolgot is ünnepeltünk: egyrészt a napkeleti bölcsek látogatását Jézus Krisztushoz, másfelől a Megváltónak a megkeresztelkedését a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által, harmadrészt pedig a kánai menyegzőn tett csodatételt, amikor is Jézus a vizet borrá változtatta, és jelenlétével a házat is megszentelte. 

Mint megtudtuk: ma már vízkeresztkor a napkeleti bölcsek látogatását ünnepeljünk, amely után elkezdődnek rendszerint a házszentelések a falvakban és a városokban is. A pap minden év elején újra megáldja a házakat, sokszor a ministránsok kíséretében. Az ünnep tartalma, az eredeti megnevezés, vagyis Urunk megjelenése tulajdonképpen azt a gondolatot viszi tovább, hogy a nemzetek számára – akiket a napkeleti bölcsek testesítenek meg  – a Megváltó ekkor mutatkozott meg.

Marti József esperesplébános azt is kifejtette továbbá, hogy azért szokták a napkeleti bölcseket különböző bőrszínnel, vagy több nemzetiségűként ábrázolni, hogy ezzel is kifejezzék, a világ minden népét képviselték a háromkirályok. Jézus nemcsak a zsidó népé, hanem az egész világ Megváltója.

– A napkeleti bölcsekről el kell azt mondani, hogy valójában nem tudjuk, hogy kik voltak ők. A magyar elnevezés, hogy háromkirályok, ez csak amolyan népi hagyomány, amelyet a nép úgy következtetett ki, hogy mivel három ajándék volt  – arany, tömjén és mirha – , ezért mindegyikhez egy-egy embert társított. Még el is nevezték a napkeleti bölcseket Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak – mondta.

Hozzátette továbbá: hagyományosan az Úr megjelenésének napján, január 6-án szokták megszentelni és megáldani a házakat. Vízkereszt hetében a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, járva a környező falvakat, községeket, városokat.

– Jelenleg is tartok házszenteléseket, már néhány napja elkezdtem ezt a szertartást, illetve járok ki házakhoz is, hogy megáldjam az ott lakókat, de lesz ennek egy ünnepélyesebb momentuma is Palotáson. A január 7-i, vasárnapi 16 óra 30 perckor kezdődő szentmise után a Tájháznak a megáldására is megtörténik majd – zárta gondolatait Marti József.