Jövőbeli kihívásokra keresi a megoldást a máltaiak és nógrádiak együttműködése

Halmosi György, az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének elnöke portálunk érdeklődésére elmondta, a szervezetük 2014 óta jelentős nemzetközi kapcsolatokat épített ki román, szlovák, olasz, illetve most már máltai partnerekkel.

– Szeptember elején jártunk Máltán tájékozódásként, ahol szívélyes fogadtatásban részesültünk. Bár látszólag nagyon különbözőek vagyunk, de vannak olyan témák vagy éppen problémák, amik mindannyiunkat sújtanak és megoldásra várnak – fogalmazott Halmosi György. Hozzátette: – A fő kérdés, ami mindkét partner részéről felvetődött az a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra, ugyanis ez mindkét ország számára más más módon, de megnehezíti a jövő tervezését. Tulajdonképpen erre alapozva hoztuk létre az együttműködést és bízom benne, hogy ezzel közösen nagyobb hatást fejthetünk ki az Európai Unió tagországaira.

Az egyesület elnöke kiemelte továbbá, a mostani máltai delegáció látogatása lehetőséget adott arra, hogy konkretizálják azokat a feladatokat, amiben együtt tudnak majd működni a következő Leader pályázati időszakban.

Bíró Anna, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Nógrád Vármegyei vidékfejlesztési szakértője ismertette, hogy Máltáról érkezett a Gal XLOKK Alapítvány képviseletében Terrence Camilleri munkaszervezetvezető, Magdalena Micallef adminisztrátor, Joan Agius elnökségi tag, valamint Joseph Sciberras családi gazdálkodó, a projekt egyik résztvevője és David. M. Schrembi a máltai Qrendi település polgármestere. 

– A delegáció tagjai mindenképpen vidéken szerettek volna megszállni, így a projekt magyar résztvevőjénél, a Maszlik családi gazdaságban szállásoltuk el őket. Az első napon a hungarikumnak számító magyar pálinkával ismerkedtek, pálinkakóstoláson vettek részt, majd megnézték Nógrádmegyerben a fácántelepet és az ottani vadászturisztikai beruházást, illetve egy előadást is meghallgattak vidéki térség fenntarthatóságáról – ismertette Bíró Anna, hozzátéve: – Másnap a Maszlik gazdaságot tekintették meg, illetve volt egy megbeszélés is arról, hogy az együttműködést, hogyan tudjuk technikailag megvalósítani és kidolgoztuk az apró részleteket is. Ennek keretében például tisztáztuk, hogy mikor kezdődhet el a közös projekt, mivel a magyartól eltérő a máltai támogatási rendszer. Nálunk csak jövő év októberében jelennek meg a felhívások és 2025-ben valósulhat meg, míg a máltaiak már jövőre elkezdhetik a projektet.

Bíró Anna elmondta: az együttműködés a klímaváltozás kihívásaira szeretne ajánlást tenni a gazdálkodóknak, és szén-dioxid megkötésére alkalmas rendszer kiépítését javasolja. A szén-dioxid megkötés célja a talaj egészségi állapotának javítása, a klímatűrő képesség növelése és a műtrágya-felhasználás csökkentése. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményeinek a közzétételével pedig más európai gazdálkodókat is arra ösztönöznének, hogy kezdjék el alkalmazni ezt a gyakorlatot. Mint megtudtuk, a máltaiak részéről Joseph Sciberras családi gazdálkodó lesz az a farmer, aki rögzíti a kutatás adatait, míg a magyarról Maszlik Zoltán teszi ugyanezt. A máltai résztvevők a látogatás utolsó napján budapesti városnézésen vettek részt. A projektet pedig jövő tavasszal folytatják majd személyes találkozókkal.