Saját termés

Még a helyi piacon sem lehet tudni, hogy az áru kistermelőtől, vagy külföldi importból származik-e, ezért úgy döntöttem, magam fogom megtermelni a zöldségeket. Hazahoztam néhány zacskónyi magot, szinte már látni véltem a terméstől roskadozó kertet. El is terveztem, hogy kisétálok reggeli előtt a kosárba szedni azt, amit már megehetünk. A boltos szerint vigyáznom kell a salátával, mert errefelé sok a meztelen csiga a kertekben és megrágják azt. Úgy hittem nálunk az biztosan nincs, csak a sok szomszéd macska, bár nekik nem igen kell a saláta. Tévedtem.

Elültettem, locsolgattam, büszkén közeledtem minden nap a magocskáimhoz, hogy mikor bújnak ki végre. Az egyharmadának sikerült is kidugnia a fejét, de ennyi veszteség még belefér. Egy dologgal azonban nem számoltam, mégpedig azzal, hogy a teraszon nem tesz majd jót a zöldségeknek a tavaszi fagy. Ekkor elhajolt mind és azóta sem tértek észhez, úgyhogy mégis el kellett mennem a piacra. Szembenéztem a meg- és magvető arcokkal, de túléltem. Azóta már szép nagy és erős palántáim lettek, nagyjából háromszor akkorák, mint bármelyik növényem. Némelyik már virágba is borult, így már lelki szemeimmel ismét látom, hogy lesz legalább öt paprikám, amit nem a boltban veszek.

Most már csak a csigáktól, a jégtől, a szárazságtól és a gombáktól kell távol tartanom őket, ami természetesen gyerekjáték lesz. Most azonban elgondolkodtam, hogy jövőre a zöldségmagok helyett inkább virágmagot veszek...