2022.11.08. 17:25
Magas kockázat: több nógrádi település csapvizébe juthat ólom
A vezetékes víz minősége a legtöbb nógrádi településen kifogástalan, azonban a régi vízvezetékekből ólom kerülhet a csapvízbe, amely rendkívül káros az egészségünkre – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).
A vezetékes csapvíz Nógrád megye legtöbb településen kiváló minőségű
Forrás: Shutterstock
Mint írták: hazánkban a vezetékes csapvíz a legtöbb településen kiváló minőségű, de az elosztóhálózatban – annak nem megfelelő anyaga vagy állapota miatt – bizonyos káros anyagok megjelenhetnek benne. Az egyik ilyen káros anyag az ólom, amely elsősorban a régi épületekben lévő ólomcsövekből kerülhet a csapvízbe.
Az NNK közösségi oldalán közzétett bejegyzésében elérhető egy térkép, amelyben a 2800 mintán alapuló, 2020-as országos ólomkockázat-felmérés eredményei találhatók. Nógrád megye legtöbb településén alacsony az ólomkockázat, de több magas vagy nagyon magas kockázatú területet is találhatunk.
A 3100.hu kigyűjtötte a salgótarjáni adatokat. Ezekből kiderül, hogy a Vásártérnél, a Salgó út elején és a Jónástelepen is több olyan épület található, ahol nagyon magas az ólomkockázat, de ide sorolható Salgóbánya jelentős része, valamint Rónafalu és Rónabánya is.
Forrás: antsz.hu/ólomtérkép
A salgótarjáni portál cikke szerint kicsivel enyhébb fokozatú, de még mindig magas ólomszintet mértek a Haris köz egyes épületeinél és a Rákóczi út déli szakaszán. A megyeszékhelyen több területet is a közepes kategóriába soroltak: találni ilyen részeket Baglyasalján, Zagyvapálfalván, a Kővár út és a Karancs út térségében, de az Acélgyári út és a Füleki út mentén is vannak közepes ólomkockázatú épületek.
Balassagyarmaton ugyan piros jelzést – nagyon magas – nem találni, viszont a citromsárga – közepes – kategóriába esnek egyebek mellett a Kossuth Lajos úton, a Deák Ferenc úton, a Széchenyi út térségében, valamint a József Attila úton található épülettömbök is.
Szécsény döntő részén alacsony, de több területen, köztük a Mártírok útján és a Rákóczi úton is közepes az ólomkockázat.
Bátonyterenye több részén látható nagyon magas és közepes jelölés egyaránt. Közepes ólomérték található egyebek mellett a Deák Ferenc út, a Mátyás Király út, a Csillag út és a Nap út körzetében. Nagyon magas értéket mutattak ki a Köztársaság úton, a Gyopár úton, a Tarjáni úton, a Forrás úton, de a Virág úton is.
Közölték: az ólom határértéke ivóvízben 10 mikrogram/liter, Magyarországon és Európa többi országában egyaránt. Ez megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt értéknek.
Akik szeretnének pontosabb információt kapni, használják a honlapon található kockázati kalkulátort is – ajánlotta a Népegészségügyi Központ.
Az ólom egy mérgező nehézfém
Az NNK weboldalán arról is olvashatunk, hogy az ólom egy mérgező nehézfém. Káros hatása mára közismert, de nem volt ez mindig így. Már az ókorban használták, a Római Birodalomban a hétköznapi tárgyakat, például tányérokat és kupákat készítettek belőle, de a híres római vízvezeték is ólomból készült. Kevésbé ismert, hogy az első mesterséges édesítőszer az ólom-acetát volt: észrevették, hogy az ólom edényben tárolt bor édesebb, így bor beforralásával nyert folyadékot használták édesítésre. Az ólom használata végig kíséri az emberiség történetét, a XX. század első felében még szerte a világban ivóvízvezetékként használták. Később – ahogy a káros hatásai egyértelműek lettek – ilyen jellegű alkalmazása fokozatosan visszaszorult, mára már sehol nem építhető be ólomcső az ivóvízhálózatba.
