Árverésre bocsátják a nagy hírű, utolsó prímás hegedűjét Salgótarjánban

E nemes gesztusnak hosszú előélete van, és folytatása is várható. Gabora Károly olyan muzsikus volt, aki estéről estére képes volt magas színvonalon szórakoztatni a cigányzenét, a magyarnótát kedvelők sokaságát a különböző salgótarjáni éttermekben, vendéglátóhelyeken. Méltó folytatója volt az ugyancsak városszerte ismert és megbecsült elődeinek – a példa kedvéért – Fényes Mihálynak és Botos Andrásnak. Az utóbbi évtizedekben alig volt olyan közösségi bankett, családi összejövetel, baráti est, ilyen-olyan – többek között az SBTC, vagy a Toyota cég által szervezett – rendezvény, ahol prímásként ne Gabora Károly lett volt úgymond a hangulatfelelős. Ki tudja, hány embernek játszotta el a kedvenc nótáját s mennyiszer énekeltette meg a kikapcsolódni, mulatni vágyók seregét.

A későbbiekben az életmódváltás következtében nemcsak a kedv csappant meg, hanem drasztikusan lecsökkent az éttermek és a zenét igénylő programok száma is. Értelemszerűen Gabora Károlynak és zenekarának kevesebb lett a munkája, s ezzel egyenes arányban a megélhetést biztosító bevétele is. Kakuk József felkarolta, támogatta tevékenységüket. Ő volt, aki kezdeményezte és aktívan segítette is, hogy annak az Arany János utcai lakóháznak a falára kerüljön egy tábla, amely arra emlékezteti az arra járókat – s egyáltalán az utókort –, hogy haláláig ott élt az utolsó salgótarjáni cigányprímás. 

Ez a magyarázata annak, hogy kedvenc hegedűjét Gabora Attila – akit szoros családi kötelék fűzött az egyébiránt képzett muzsikushoz – éppen Kakuk Józsefnek ajándékozta. Nevezett – az asztaltárság nevében – köszönettel elfogadta a hegedűt, egyszersmind felvetette, hogy mi legyen a patinás hangszer további sorsa. Több vélemény elhangzása után arra jutottak, hogy árverésre ajánlják fel, a bevételekből pedig alapítványt hoznak létre tehetséges gyermekek, fiatalok támogatása céljából. 

A délután, illetve est folyamán a háttérben – mondhatni nosztalgikus – videóvetítés volt látható egy 2009-es, természetesen szintén egy Kakuk József által rendezett bálról, amelyen ugyancsak Gabora Károly muzsikált, a résztvevők pedig nótaversenyen mérték össze tudásukat. Sajnos a képeken megjelentek közül többen nincsenek már az élők soraiban.

Gazdag hagyatékkal rendelkezik a Gabora család: a zenészről a fentiekben leírtakon túl, a Gabora család másik két tagja is nagy betűkkel, kitörölhetetlen módon írta be nevét a város történetébe. A sajnos már ugyancsak néhai Gabora János létrehozott egy jótékony célú teremlabdarúgó-tornát, amelyet az adott év elején a városi sportcsarnokban rendeztek meg sok éven keresztül. A programban számtalan nagy hírű magyar, illetve külföldi játékos vett részt aktívan vagy nézőként, látogatóként. A szervezőről ez év januárjában termet neveztek el a csarnokban. Gabora Attilának a közelmúltban jelent meg Záróra után című, A pincértől kapott borravaló alcímű kötete, amelyben sokéves, szisztematikus munkával gyűjtötte egybe a Salgóbányától Zagyvapálfalváig terjedő területen valaha működött vendéglők, éttermek, presszók főbb adatait, jellemzőit.