Közel a vadakhoz

Olyan helyen élek, ahol körbevesz a természet, így sokszor a vadak is. Ezt olykor nagyon élvezem, hiszen elég az erkélyre kimennem ahhoz, hogy lássak egy szarvast, mókust vagy éppen egy vaddisznócsaládot. Képes vagyok hosszú perceken át figyelni és csodálni őket. Ugyanakkor ijesztő is néha, hiszen egyedül sétálgatni már nem nagyon merek a környéken. 

A napokban például épphogy kiléptem az ajtón, hangos röfögésre lettem figyelmes. Felnéztem, és két hatalmas vaddisznóval találtam szembe magamat. Elsőre nagyon megijedtem, de szerencsére ők is, így gyorsan visszaszaladtak az erdőbe. Gondoltam, bőven elég ennyi izgalom egy napra. Természetesen kaptam még a délutáni órákban is meglepetést a vadaktól, ugyanis az utakon is veszélyt jelenthetnek, sokszor szaladnak át az úttesten. 

Éppen egy közeli faluból tartottam haza, amikor egy őz kiszaladt elém. Szerencsére gyorsan reagáltam és még időben lefékeztem, így sikerült elkerülnöm a balesetet. Az esti óráim sem teltek unalmasan, ugyanis az erkélyről egy vaddisznócsaládot figyelhettem meg, később pedig a szarvasok bőgését hallgattam.

Ez egy mozgalmas nap volt, s bár nagyon szeretem őket, de inkább távolról csodálom, nem a közelből. Az biztos, hogy azóta vezetés közben még jobban figyelek, nehogy egy vaddal ütközzek, s remélem a közeljövőben nem ér több „állati” meglepetés sem. A lakásom erkélyéről bőven elég, ha megpillanthatom a természet csodáit...