Egyetemisták zarándokoltak Szentkútra, Pio atya ereklyéjét is megtekinthették a hívők

– Ezen a vasárnapon több okunk is van az ünneplésre. Szent Pio atyára emlékezünk, mert ez a hely sok lehetőséget kínál a bűnbánatra, a gyónáson keresztül ugyanis megszabadulhatunk a terheinktől. A gyóntatás egyik védőszentje pedig éppen Pio atya – hangsúlyozta Orosz Lóránt, a kegyhely igazgatója a vasárnapi szertartáson, amelyen a hívők a szent ereklyéit is megtekinthették, amit a körmenet során körbe is hordoztak. Egy ideig azok még a Nagyboldogasszony-templomban is láthatóak lesznek.

– A Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációja is nagy számban megjelent ezen az alkalmon, mivel alapításuk 95. évfordulóját ünneplik éppen. A kegyhelyhez igen közel, Szécsényben is jelen vannak a nővérek, akik több alkalommal is tartottak már lelkigyakorlatot Szentkúton az elmúlt időszakban – fogalmazott Orosz Lóránt. – A harmadik alkalom, ami okot ad a hálaadásra, az az egyetemisták zarándoklata, ami évről évre visszatérő esemény. Soha nem látott létszámban jelentek meg a kegyhelyen vasárnap az egyetemista fiatalok, köszönhetően a zarándoklatot megszervező és vezető lelkészeknek.  Zarándokolni jó dolog, főleg a tanév elején. Az ide látogatók a Jóisten, a Szűzanya és az összes szentek segítéségét kérhetik az előttük álló tanulmányokhoz.

– A szentmisében mindannyian  Pio atya közbenjárását kérhetjük, hiszen ő közel volt az Úrhoz. Hálát adhatunk, hogy ennyi fiatal együtt zarándokolt, ami Törő András debreceni, Drahos Dávid egri és Simon Dávid győri egyetemi lelkész szervezésének köszönhető. Mindazokért a fiatalokért kérjük a hívők imádságát, akik itt vannak és másokat is elhoztak a szívükben – fogalmazott a szentmisét bemutató Héray András, budapesti egyetemi lelkész. 

Mint mondta: Pákozdi István atyát – akinek kezdeményezésére elindult az országos egyetemista zarándoklat – idén áprilisban szólította magához az Úr, így róla is megemlékeztek a liturgián. A szentbeszédben Héray András egyebek mellett arról is szólt, hogy a zarándoklat fáradtságos tevékenység, de közben végig látjuk a célt. Az életünkben is sok a küzdelem, amihez hitünk adhat támaszt és belső forrást. Pio atya is azt hirdette: életünk vándorútján Jézus a társunk, ha elfogadjuk azt az életállapotot, amiben vagyunk, mindig segít átlendülni az utunkba kerülő nehézségeken.