2022.07.28. 13:51
Mesél a múlt: különleges régészeti leleteket találtak több Nógrád megyei templom körül
Salgótarjánban és a környező településeken jelentős egyházi beruházások kezdődtek tavaly, a Modern Városok Program közel négy és félmilliárd forintos támogatásával. A munkákhoz kapcsolódó régészeti feltárások során érdekes leletekre bukkantak a szakemberek.
A kishartyáni templomról már korábban is tudták, hogy középkori, mindezt immár újabb bizonyítékok is alátámasztják
Forrás: Nool
Fotó: Hüvösi Csaba
A támogatásból újulnak meg Salgótarjánban és a környező településeken az egyházi épületek. A dorogházai templom felújítása éppen folyamatban van, azonban nem csak a kivitelező cég munkatársai dolgoznak a területen. A Dornyay Béla Múzeum régészei is végeztek itt feltárást a napokban, ugyanis érdekes leleteket rejtett a föld a templom körül.
– Az ásatás egy nagyobb projekt része, kilenc templomhoz kapcsolódtak feltárások, ezek közül nyolc már korábban is régészeti védelem alatt állt. A dorogházai a tavaly végzett próbafeltárások eredményei alapján kapott védelmet – fogalmazott Bodó Balázs régész.
Hozzátette: a szuhai, a vizslási, a bárnai, a kisterenyei, a kishartyáni, a somoskőújfalui, a mátranováki, a zagyvarónai és a dorogházai templomot érintették az általuk végzett feltárások.
Mint mondta, ezek közül háromnál – Szuhán, Vizsláson és Bárnában – semmilyen középkori lelet nem került elő a földmunkák során. Ez arra enged következtetni, hogy a települések a török pusztítás után új helyre települtek, így a templomok sem az eredeti helyükön épültek újra.
A további felújítások azonban az épített örökség szempontjából érdekes és izgalmas eredményeket tartogattak. Dorogházán gótikus falmaradvány nyomaira bukkantak, kápolna állhatott egykor a templom helyén. Ezen kívül olvasók keresztje, középkori cserepek is előkerültek, a szentélytől keletre pedig Hunyadi László korából származó pénzérmét találtak. Valószínű, hogy legkésőbb a 15. században itt már temetkeztek.
– I. Ferdinánd kori dénár is napvilágra került a 16. század első feléből, az egyik fal mellől pedig 13-14. századra tehető cserép került elő – tájékoztatott a szakember, aki arról is beszámolt, hogy a kishartyáni templomról a gótikus szentély és az ablakok alapján már korábban is tudták, hogy középkori, valószínűleg a 16. század elején épülhetett. Tavaly a próbafeltárás során megtalálták az egykori temető nyomait és falcsonkokat is.
– Idén a földmunkák során szenzációs lelet került elő. A mai gótikus szentély alatt egy kis kápolna falaira bukkantunk, ami valószínűleg Árpád-kori – hangsúlyozta Bodó Balázs. – A templom körüli temetőt a 16-17. században használhatták. Ott pénzérméket, pitykéket, gombokat és más leleteket találtunk. Ép sírt azonban nem tártunk fel.
A régész arról is beszélt, hogy a zagyvafői vár tövében lévő templom körül dupla cölöpsorra akadtak a próbafeltárások idején. Ebből arra következtetnek, hogy amikor az 1450-es években a husziták megszállták a várat, a templomot pedig erőddé alakították, ami előretolt védelmi pont lehetett a várhoz közel.
Ebben az esetben még nem kezdődött meg a kivitelezés, azonban annak során, valamint a mátranováki felújítás kapcsán további érdekes leleteket várnak. Bodó Balázs elmondta: a leletek tisztítást, dokumentálást, és szükséges restaurálást követően a Dornyay Béla Múzeumba kerülnek. Szerencsés esetben az érdeklődők egy kiállítás során megismerhetik a templomfelújítások során napvilágra került régészeti kincseket, amelyek segítenek jobban megismerni a falvak és az ott élők történelmét.
Kiállításon tekinthetők meg a régészeti kincsek | Ugyan nem a Modern Városok Program támogatásával valósult meg a salgótarjáni Kisboldogasszony főplébánia templom felújítása, azonban annak kivitelezéséhez kacsolódóan is sok érdekes leletre bukkantak a feltárást végző szakemberek. – Két évvel korábban, 2020-ban zajlottak a munkák, ekkor valósult meg egy nagyobb felületű feltárás a templom körül – hangsúlyozta Bodó Balázs, hozzátéve: – Annak során több tucat sírt és kétcsontházat tártunk fel. A kiürített sírokból származó csontok gyűjtőhelyét nevezik így a régi temetőkben. A szakember kitért arra is, hogy az ásatások eredményeként egy 16. században leégett épület is előkerült, ami valószínűleg egy plébániaház volt. A legkorábbi leletek a 13. századból származnak. Találtak egy II. András dénárt az 1200-as évekből. Ez közel egyidős Salgótarján legkorábbi említéseivel. Az itt talált leleteket a múzeum most megújuló állandó kiállításán tekinthetik majd meg az érdeklődők.