Büszkeségre adnak okot Nógrád megye értékei

Azt vallja és a maga módján hirdeti, hogy legyünk büszkék az innen elszármazott családokra, személyekre, és tevékenységükhöz méltón őrizzük emléküket. Csak az idén – több komolyzene-szerető társával – sokat tett a salgóbányai Komlóssy Erzsébet, a sámsonházai Kukely Júlia és a Szurdokpüspökiben született Radnai György jeles operaénekesek szellemi hagyatékának felkarolása, továbbéltetése érdekében. Az év második felében mindhárom településen lesznek velük kapcsolatos ünnepi események, zenei programok. Az alábbiakban két, ugyancsak Sándor Ottó nevéhez társítható, de más karakterű kezdeményezésről esik szó. 

Sándor Ottó egyik törekvése, hogy elismertesse a Széchenyi család szoros kötődését megyénkhez. A família leghíresebb tagja a XIX. századi, reformkori politikus, gróf Széchenyi István, a Batthyány-kormány egyik minisztere, akinek a nevéhez többek között a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása is fűződik. A sokak által ismert, látogatott nagycenki emlékmúzeumban úgy tartják nyilván, hogy a Széchenyiek a Nógrád megyei Alsószécsénykéről – a mai Szécsénkéről – származtathatók. 

Az ősök végvári vitézségükért nemesi rangot kaptak, az ezt bizonyító oklevelet 1629-ben Széchenyi György, a későbbi esztergomi érsek kérte ki. A Nagycenken található emléktábla is ezt látszik bizonyítani. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárának adatai – nem utolsósorban Nagy Iván kutatásaira alapozva – inkább azt valószínűsítik, hogy Széchenyi György Szécsény városából származik, s Széchenyi István szépapjának a testvére. E szerint a szécsénkei ág nem Széchenyi István rokonsága, és később ez az ág ki is halt. 

Hasonló céllal buzgólkodik Sándor Ottó Karancskesziben is, minthogy tudomására jutott, hogy a Zách család összefüggésbe hozható a községgel, az Árpád-kori Keszi törzsről elnevezett településsel, amely a XV. század első felében – akkori írásmód szerint – Zách Felícián birtoka volt. Nevezett ugyan Károly Róbert elleni sikertelen merénylete révén lett ismertté, leányáról, Kláráról Arany János írt hírneves balladát. A közelmúltban Murányi Bálint történelemtanár, a megyei önkormányzat munkatársa tartott érdeklődéssel kísért előadást ezekről a történelmi eseményekről. Királyhegyi Gyula polgármester lapunknak is megerősítette, hogy a községben él a Záchok emléke, létezik is egy Záfalva nevű településrész. Vannak tervek egy – Sándor Ottó által is ösztönzött – emlékhely kialakítására is. 

Tisztelet a Széchenyiek nevének | Részlet a nagycenki történelmi emlékhelyen, a Széchenyi-kastélynál olvasható emléktábla szövegéből: A Nógrádból – Alsószécsénykéről – származott Széchenyiek a török háborúk idején emelkedtek szegény katona-nemes sorsból a vagyonos főrendűek közé. Széchenyi György (1605 k.–1695) győri püspökként (1658-tól) szerezte a család nyugat-dunántúli birtokait, kalocsai (1668), majd esztergomi (1685) érsekként politikai rangot, tekintélyt vívott ki a Széchenyi névnek. A Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárának iratai szerint viszont a szécsénkei Széchenyi ág nem Széchenyi István rokonsága. Bármelyik értelmezés feljogosítja Nógrádot egyfajta kultusz kialakítására a nagynevű család munkássága okán.