Megváltásként tekintenek az esőre a Nógrád megyei gazdák

Megérkezett az eső csütörtök reggel, amelyre hosszú ideje áhítoztak már országszerte, így Nógrád megyében is a gazdák. Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Nógrád megyei elnöke elmondta: hazánk más területeihez hasonlóan, jelenleg megyénkben is 130-150 milliméter csapadék hiányzik a talajból. Mindez annak köszönhető, hogy tavaly ősz óta közel 300 milliméterrel kevesebb csapadék hullott az ideálishoz képest, ami miatt korábban a NAK kezdeményezésére a belügyminiszter tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki.

A talajok a télen hó hiányában nem tudtak feltöltődni. A fokozódó csapadékhiány miatt hazánk egész területén a talaj felső 20 centiméteres rétege tovább száradt, illetve szinte mindenhol 40 százalék alá csökkent a nedvességtartalma – mondta Szandai József.

A tartósan vízhiányos időszak alatt a NAK korábbi sikeres kezdeményezése nyomán a mezőgazdasági termelőknek nem kell vízkészletjárulékot fizetniük. Emellett az is hozzájárul a szárazság hatásainak csökkentéséhez, hogy a kötelező bejelentést követően, vízjogi engedély nélkül egy alkalommal megengedett a gazdáknak a rendkívüli öntözési célú vízhasználat.

Az agrárkamara megyei elnöke arra is rámutatott, hogy a csapadékhiány már az őszi vetéseken, így például az őszi búza, vagy repce táblákon is megmutatkozik. A növények gyengén fejlődtek, és emiatt kétséges, hogy milyen terméssel számolhatnak majd a gazdák.

A megérkezett csapadékkal kapcsolatban Szandai József hozzátette: a termelők már 20-30 milliméter esőnek is örülnének. Ennyi csapadék már elég lenne ahhoz, hogy a talajréteg felső 10 centimétere átnedvesedjen, amely tényező elengedhetetlen például a műtrágya hasznosulásához. Természetesen az elhúzódó, folyamatos utánpótlás lenne a megnyugtató.

Ezt a véleményt osztja Mosó Roland szécsényi gazdálkodó is. Mint mondta, az őszi szántások elsimítása és műtrágyázása, illetve a tavaszi növénykultúrák vetése alkalmával egyaránt porfelhő vette körül a traktorokat szűkebb hazánkban.

– Télen alig hullott csapadék, és ez eddig a márciusra is igaz volt. Az eddig jellemző száraz időjárás a növények fejlettségi állapotában is tükröződik. A többi gazdához hasonlóan én is vártam már az előrejelzésekben ígért csapadékot – hangsúlyozta Mosó Roland, aki azt is elárulta, hogy az öntözés lehetősége jellemzően az alföldi régió kincse. Szűkebb hazánkban azonban a domborzati viszonyok miatt nem, vagy csak nagyon körülményesen kivitelezhető, ritka megoldásnak számít.

Felszíni vízből csak bejelentés után lehet öntözni | A rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül, amikor egy legfeljebb száz hektáros területet egy felszíni vízből öntöznek a gazdák legfeljebb egy hónapon keresztül. Ilyen esetben hektáronként legfeljebb ezerkétszáz köbméter vízmennyiséget lehet kijuttatni a földekre. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz írásban kell bejelenteni, amelyhez az érintett felszíni víz kezelőjének, azaz a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak a hozzájárulását is csatolni kell.