Mi is sokat tehetünk a nógrádi madarakért

Hazánkban az elektromos hálózat kiépülését megelőzően a fehér gólyák magányosan álló fákra, kéményekre és nádtetőkre rakták a fészküket. Napjainkra azonban kilencven százalékuk már kisfeszültségű villanyoszlopokon alakítja ki otthonát, mivel azok magányos fákra hasonlítanak. Ez sem a gólyák, sem a hálózat szempontjából nem ideális. A nedves gallyak ugyanis zárlatot okozhatnak, a madarak pedig áramütést szenvedhetnek. 

– Ennek elkerülése érdekében fészektartó állványokat helyezünk ki, aminek segítségével a vezetékektől fél méterrel magasabbra lehet emelni a megépült fészkeket – tájékoztatott Papp Ferenc, a Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Szervezetének elnöke. 

A megyében több mint 250 ilyen állvány található, mintegy 120 gólyafészket tartanak nyilván, ezekből évente közel hetvenben indul költés. Idén február végéig több helyszínen – Drégelypalánkon, Zabarban, Cered-Tótújfaluban, Szilaspogonyban és Ipolyvecén – szerelnek fel fészekmagasítókat az áramszolgáltatóval és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve. Megfigyeléseik szerint egy fiatal egyed az elmúlt évben fészket épített Mátraterenyén, a bölcsőde kéményére, azonban, ha azt nem használják, nincs vele dolguk a szakembereknek. 

Az első gólya már megérkezett

A napokban visszatért hazánkba az első gólya. Papp Ferenc kifejtette: a madár valószínűleg nem Afrikában töltötte a telet, annál közelebb vészelte át a hideg évszakot. Érdekesség, hogy egy Vizslás-Újlakon költő, meggyűrűzött példány a Vajdaságban, Nagybecskerek mellett egy szeméttelepen telelt, még a Kárpát-medencét sem hagyta el. 

– A madaraknak szánt odúkat is érdemes tél közepén kihelyezni, így azok a fajok, amelyek nem vonulnak el a hidegben, időben felfedezhetik a fészkelődobozokat. A cinegék már az első költést is abban végezhetik. A vonuló madarak, mint az örvös légykapó, a házi rozsdafarkú, a csókák vagy a seregélyek csak tavasszal térnek vissza hazánkba, számukra elegendő márciusban is odúkat telepíteni – fogalmazott az elnök. 

A madártani egyesület helyi csoportja az Ipoly-völgyben a szalakótáknak biztosít mesterséges odúkkal fészkelőhelyet. Akik a kertjükben teszik ezt, egy igen érdekes madarat láthatnak vendégül. 

– Annak is örülhetünk, ha veréb telepszik meg az odúban, hiszen napjainkra azok száma is lecsökkent. A mezei veréb rengeteg rovart elpusztít az év folyamán, fiókáit kizárólag azokkal eteti – hangsúlyozta Papp Ferenc. Amennyiben lehetőségünk van rá, törekedjünk arra, hogy kertünk egy részén megmaradjon a természetes növényzet. Így biztosítva a fellelhető rovarok sokszínűségét és az odalátogató madarak számát. 

Nagy port kavart a molnárfecskék fészkeinek az eltávolítása

Az elmúlt évben nagy port kavart a megyeszékhelyen, a Beszterce-lakótelepen található hét darab tízemeletes lakóházon végzett felújítás. A munkálatok során ugyanis engedély nélkül távolították el a statikusok által veszélyesnek ítélt virágládákat és azokkal együtt a védett madarak, a molnárfecskék fészkeit is. A Nógrád Megyei Kormányhivatal vizsgálatot indított az ügyben. A kivitelezés folytatásához a beruházást végző Üvegipari Munkások Lakásfenntartó Szövetkezete kérvényt nyújtott be. – A hivatal hat salgótarjáni, Beszterce-lakótelepi ingatlan külső felújítása kapcsán engedélyezte összesen 183 darab fecskefészek eltávolítását. A beruházás során gondoskodni kell legalább ugyanennyi műfészek kihelyezéséről. Az engedély alapján a felújítással érintett épületrészeken a fecskefészkek eltávolításával is járó felújítási munkálatokat március 15-ig el kell végezni. A kivitelezés szükség esetén októbertől folytatható – tájékoztatott a kormányhivatal.