Vesszőfonó szakkör kovácsolja össze a közösséget Nemtiben

A szakkör elnevezésű országos kezdeményezés az elmúlt év októberében indult, az ahhoz csatlakozó községek több tevékenység közül választhatták ki a nekik leginkább tetszőt. A csipkeverésen, a gyöngyfűzésen, a hímzésen, a mézeskalács-készítésen és a nemezelésen túl a vesszőfonás rejtelmeibe is betekinthetnek a vállalkozó szellemű helyiek. Ez utóbbi lehetőség mellett tette le a voksát a nemti közösség is. 

– A meghirdetett programra kezdetben nagy volt az érdeklődés, tizenöten is eljöttek az első összejövetelünkre. Azóta ugyan van aki lemorzsolódott, de többen is lelkesen eljárnak a hétfő délutáni foglalkozásokra – fogalmazott Kanász Krisztina, a szakkört is vezető közművelődési szakember. 

– A szükséges alapanyagok csak a közelmúltban érkeztek meg, korábban a patakparton gyűjtött vesszőt használtuk, kisebb-nagyobb sikerrel. 

Mint mondta, a résztvevők elsőként A szakkör nevű online felületen megtekintették a választott témához tartozó kisfilmeket. A több részből álló, egy-egy tevékenységet bemutató videók lépésről lépésre vezetik az érdeklődőket a kapott alapanyagok felhasználásában, egy-egy tárgy – régi játék, szappantartó vagy vesszőkosár – elkészítésében. 

– A Nemzeti Művelődési Intézet, mint a fenti kezdeményezés egyik ötletgazdája és megvalósítója, biztosítja számunkra a megfelelő mennyiségű vesszőt, amit minden foglalkozás előtt beáztatunk, hogy jól formálható legyen. Ezen túl különböző eszközöket is kaptunk a sikeres munkához – tájékoztatott Kanász Krisztina. 

– Első alkalommal a vessző húzását sajátítottuk el, ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy dolgozni tudjunk az alapanyaggal. Ezt követően egy régi, egyszerűen elkészíthető népi játék, a gúzskarika és szappantartó került ki a szakkörösök keze alól. Majd egy kosár alapját kezdtük megalkotni. A különféle tárgyak elkészítésének lépéseit a kisfilmből lessük el, azonban nagy segítség, hogy Pethőné Szabó Piroska népi iparművész erősíti a társaságot. Az ő iránymutatása nélkül nehezebben boldogulnánk. 

Szlyuka Jánosné Marika már nyugdíjas, korábban bérszámfejtőként dolgozott. Mint mondta, a közelben lakik, így szívesen vesz részt a foglalkozáson. Nagyszerű időtöltés ez a sötét téli délutánokon, hiszen ilyenkor nincs annyi munka a ház körül és a kertben, jobban ráérnek az emberek. 

Örömmel veszek részt ezen a programon, igazán jó alkalom arra, hogy együtt legyünk és alkossunk. Közben beszélgetünk és megosztjuk egymással a mindennapi örömeinket, problémáinkat 

– veszi át a szót Szabó Kálmán Miklósné, aki negyven évig dolgozott a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központban könyvtárosként. 

A szakkört nem csak nyugdíjasok látogatják, ügyészségi írnok és grafikus is állandó résztvevője a programnak. Az is jól mutatja, hogy ezek az alkalmak összekovácsolják a közösséget, hogy megalakult a Nemti Baráti Kör. A tagok szintén hetente tartanak találkozót, amelyen a kézművesség, a kirándulások, a torna és a színházlátogatás is helyet kap. 

Felélednek a népi mesterségek és csökkenhet a magányérzet is

– A népi kismesterségek meghatározó része volt a kosárfonás, Nemtiben is éltek olyan mesteremberek, akik kiválóan űzték a különféle tevékenységeket. Volt kovács, asztalos, üveges is, de édesapám kitűnően értett például a kosárfonáshoz – közölte Széll Istvánné, Nemti polgármestere. – Úgy vélem, hogy napjainkban szívesen térnek vissza az emberek a természetes tárgyakhoz, sokan örömmel választják otthonaikba a kézzel készült díszeket és berendezéseket. 

Mint mondta, A szakkör foglalkozásainak, azon túl, hogy régi hagyományokat éleszt fel, közösségkovácsoló ereje is van. Hétről hétre jó társaság jön össze, akik szívesen vannak együtt, beszélgetnek, megosztják egymással a tudásukat. Azoknál, akik egyedül élnek, ezek az alkalmak a magányérzetet is csökkentik. 

– A közművelődési szakember képzését a Nemzeti Művelődési Intézet biztosította. Jelenleg az önkormányzat alkalmazza Kanász Krisztinát, azonban a Magyar Falu Program támogatásával szeretnénk megtalálni a megfelelő forrást a további foglalkoztatására.