Az aradi tizenhármakra emlékezett egész Nógrád megye

Salgótarján-Somoskő

Az aradi vértanúk napja alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a somoskői Váralja Emlékparkban szerda délután.

Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere beszédében kiemelte: a magyar honvédsereg tizenkét tábornoka és egy ezredese korra, származásra, vallásra és habitusra nézve különféle volt.

– Hősök voltak, akiknek nevét büszkén adják utcának, könyvtárnak, iskolának. Hősök, kiknek sírjára, emléktáblájára, szobrához mindig kerül virág. Hősi haláluk örök jelként marad fenn. Hirdeti, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel ugyan le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem tudják – hangsúlyozta a városvezető.

A megemlékezésen jelen volt Szarvas Józsefné, Knézich Károly ükunokája is, aki elmondta, hogy az aradi vértanúnak már 156 egyenesági, élő leszármazottja van. A legfiatalabb mindössze három hónapos, a legidősebb pedig 88 esztendős. Az emlékezés koszorúinak az elhelyezése előtt Németh Anna és Máté Krisztián, a Zenthe Ferenc Színház tagjainak A madár fiaihoz című, ezen alkalomra szánt műsorát tekinthették meg a jelenlévők.

Rétság

A Városi Művelődési Központ és Könyvtár aulájában Mezőfi Zoltán polgármester mondott ünnepi beszédet az október 6-i megemlékezésen. Ebben kitért arra, hogy ha rátekintünk a tizenhárom aradi vértanú arcképére, meglett és ereje teljében lévő férfiak tekintenek vissza, nem idős emberek. A szabadságharc vezérei közül a legfiatalabb kivégzett, Leiningen-Westerburg Károly alig töltötte be harmincadik évét.

Hozzátette: a világ hiába szisszent fel a megtorlás hírére. Később jöttek a magyar sors tragédiái, a trianoni diktátum, a vörösterror, a fehérterror, a Don-kanyar, az 1956-os forradalom utáni bosszú. Végezetül kifejtette: a történelem során minden alkalommal bebizonyosodott, a felesleges vérontás nem vezet sehova.

A rendezvényen közreműködtek a település általános iskolájának diákjai, valamint Simon Katalin és Szájbely Zsolt. Befejezésként az emlékezők megkoszorúzták az intézmény előterében található, az 1849. július 17-i rétsági csata tiszteletére állított emléktáblát.

Pásztó

A mátraaljai városban is megemlékezést tartottak az aradi vértanúk napján. Farkas Attila, a város polgármestere kiemelte, hogy a 13 vértanú közül sokan még csak nem is magyar származásúak voltak, mégis életüket adták a hazáért.

Hozzátette: a magyar történelemben nagyon sok fekete gyásznap van és október 6. is ilyen, amelyek mindegyikéről fontos megemlékezni.

A település vezetője felidézte továbbá a történelmi gyásznap főbb eseményeit és tanulságát is, majd az ünnepség végén az önkormányzat, a szervezetek és az intézmények képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait a polgármesteri hivatal előtti emlékműnél.

Bátonyterenye

Mécsesgyújtással rótták le tiszteletüket az aradi vértanúk emléke előtt a megjelentek a Fáy András Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium udvarán álló kopjafáknál.

Nagy-Majdon József polgármester október 6-ával kapcsolatban elmondta: az Aradon kivégzett tizenhárom katonatiszt között többen magyarul sem beszéltek, ennek ellenére mégis életüket adták a magyar szabadságért.

– A tizenkét tábornok és egy ezredes önfeláldozása olyan példát állít elénk mind a mai napig, amelyet egy percre sem szabad felednünk. A magyar nem egy kirekesztő nemzet, ugyanakkor büszkék vagyunk a hagyományainkra és értékeinkre, amelyek megőrzéséért a jelen korban is tennünk kell – hangsúlyozta Nagy-Majdon József.

A polgármester hozzátette: azokért a „kincsekért”, amelyeket az aradi tizenhárom az élete árán vívott ki, a huszonegyedik század magyarjainak is küzdeniük és harcolniuk kell, még, ha nem is olyan formában, mint ahogy azt a vértanúk tették az 1848–49-es szabadságharc csatáiban.