Húsz éve örökre megváltozott a világ: így emlékszünk vissza a 9/11-es terrortámadásra

Súlyos merényletsorozatot hajtott végre az al-Kaida radikális iszlamista terrorszervezet, amikor 2001. szep­tember 11-én megtámadta a New York központjában lévő World Trade Centert, majd a Virginia állambeli Pentagon épületét is. A tragédia háromezer ember életét követelte. Archívumunkban megkerestük, mit írt a támadásról lapunk a végzetes események másnapján.

„Két repülőgép csapódott be kedden, helyi idő szerint a reggeli órákban a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) két 110-emeletes iker-felhőkarcolójába. A második gép az első után 18 perccel vágódott a központ tornyába körülbelül a nyolcvanadik emelet magasságában. Mindkét becsapódás robbanásszerű volt, lángtengerbe és fekete füstbe borítva a WTC iker-felhőkarcoló felső részeit. George Bush amerikai elnök tragédiának nevezte a robbantásokat és közölte: nem tűrik el, hogy az Egyesült Államok területén lesújtson a terrorizmus. Sok az emberáldozat is” – olvasható a megyei hírlap 2001. szeptember 12-én, szerdán megjelent címlapján.

Egykori kollégáink arról is beszámoltak, hogy az American Airlines, illetve a United Airlines két-két járatát térítették el. A becsapódások után bő egy órával a WTC déli tornya, majd ezután az északi is összeomlott. Eközben Washingtonban repülőgép csapódott be a védelmi minisztérium, a Pentagon épületébe, amely részben összeomlott. A romba dőlt New York-i ikerirodaházban összesen 50 ezren dolgoztak, a Pentagonban pedig 25 ezer ember tartózkodott. Miközben Philadelphiában – ahol 156 személlyel a fedélzetén lezuhant az American Airlines egy gépe – a történelmi emlékhelyeket, Chicagóban pedig a magas épületeket ürítették ki, az illetékesek elrendelték a Fehér Ház, a Capitolium, a Pentagon és több más kormányépület evakuálását. George Bush elnököt a floridai Sarasotában érte az események híre.

Washingtoni helyszíni jelentések szerint az Egyesült Államokban válság alakult ki. Az eseményeknek beláthatatlan következményei lesznek. Átvitt értelemben világháború indult az Egyesült Államok ellen. A következményekkel a világ minden részén számolni kell. Vlagyimir Putyin orosz elnök táviratban üzente George Bushnak, hogy „ilyen embertelen cselekedetek nem maradhatnak büntetlenül” – derült ki a Nógrád Megyei Hírlap húszéves, mára megsárgult lapszámából.

Lapunk arról is írt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök akkor éppen Berlinben tartózkodott. Kijelentette: a terrortámadások nem csupán egyetlen ország, hanem az egész demokratikus világ ellen irányultak, és teljes mértékben elfogadhatatlanok.

A pásztói Vallus Péter hosszú éveken keresztül dolgozott az amerikai New Jersey-ben. Azóta hazaköltözött Nógrádba, és lapunk érdeklődésére felidézte, miként élte meg a terrordámadás napját.

– Profi parkettásként dolgoztam kint Billnek, egy amerikai férfinek. Éppen csiszoltuk a parkettát, amikor csörgött a telefonom. Édesanyám aggódva hívott Magyarországról és kérdezgette, hogy hol vagyok, mert tudta, hogy sokat járok New Yorkba. Ő közölte velem a hírt, hogy nekimentek a terroristák repülővel a felhőkarcolóknak. Bill és a ház tulajdonosa is kérdezte, hogy mi történt, és én meséltem el nekik. Mindenki nagyon megdöbbent. Az érdekesség pedig az volt, hogy bár közel voltunk New Yorkhoz, mégis Magyarországról értesültünk a támadásról – emlékezett vissza Vallus Péter.

Hozzátette: még aznap délelőtt befejezték a munkát, majd útnak indultak egy másik településre. Útközben, Springfieldnél volt egy pont, ahonnan látni lehetett a World Trade Centert, és nagyon füstölt mindkét torony. Hazafelé tartva azonban már csak arra lettek figyelmesek, hogy az egyik felhőkarcoló ledőlt. Szomorú látvány volt.

Vallus Péter arra is kitért, hogy elment az egyik turistahelyen lévő kilátóhoz, ahonnan rá lehetett látni Manhattanre, és még hetekig füstölt az egész városrész. Mint mondta, mindenkit megdöbbentett az eset, eluralkodott a pánik az embereken, és nagyon rossz volt a hangulat, főként miután kiderült, hogy a Pentagon épülete ellen is terrortámadást hajtottak végre. Ő maga pedig évekig nem járt be a városba a tragédiát követően.

Megkérdeztük: Hogyan emlékszik 2001. szeptember 11-ére?

Molnárné Vincze Anita: – A tévében láttam, hogy mi történt Amerikában. Nagyon megdöbbentem, hiszen az ember ilyen dolgokat csak filmekben lát. Napokig követtem a híradóban a további eseményeket, amelyek nagyon megrázóak voltak a számomra. Mutatták, hogy mentik ki az embereket és azt, hogy mennyien megsérültek vagy meghaltak.

Telek Béla: – Ma is jól emlékszem: otthon voltam és bekapcsoltam a televíziót. Onnan értesültem a terrorcselekményről, amelynek eseményeit végig figyelemmel követtem aznap. Erről csak egyértelműen lehet véleményt mondani: őrület, ami ott történt, és korábban senki nem gondolta volna, hogy egy ekkora nagyhatalmat ilyen csapás érhet.

Vargáné Berze Klára: – Televízióból értesültem a terrorcselekményről, amely szörnyen érintett. El tudom képzelni, hogy mi lehetett ott. Féltem én is egy kicsit, és megfordultam a fejemben, hogy mi lenne, ha Magyarországon történt volna hasonló, tragikus cselekedet. Együttéreztem az emberekkel és a helyzettel, és iszonyúan felkavart az egész.