Beszédproblémákkal küzd a nógrádi óvodáskorúak ötöde

Az iskolába készülő óvodások logopédiai szűrésen esnek át. Nemcsak az ötödik életévüket betöltött gyermekek beszédkészségét vizsgálják, hanem már háromesztendős korban elvégzik az első felméréseket. Érdemes tudni, hogy nem önkéntes alapon működik a szűrés, törvény írja elő, hogy kötelező elvégezni.

– A pedagógiai szakszolgálati tevékenység egyik alappillére a logopédiai ellátás, ami számos részből tevődik össze. Feladata például a beszédindítás, beszédhibák és a nyelvi kommunikációs zavarok javítása, de emellett meg kell említeni az olvasási, az írási és a számolási nehézségek megelőzését is – fogalmazott Barnáné Lavrincz Dóra, a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Salgótarjáni Tagintézmény vezető-helyettese és logopédusa.

A szakember kiemelte: a háromévesek logopédiai szűrése a nyelvi fejlettséget vizsgálja, ami a beszédmegértést és a kifejező beszédet jelenti, míg az ötéves korban elvégzett felmérés elsősorban a beszédartikulációra, illetve a gyermek írás- és olvasáskészültségére irányul.

Mint mondta, a felmérésekből kiderült, hogy hozzávetőleg a gyermekek 15–20 százalékának van szüksége külön foglalkozásra, mielőtt beül az iskolapadba. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni lehet további gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi vizsgálatokat is.

– A foglalkozások alkalmával a szakember külön helyiségben tartja a fejlesztést, ahol a gyermekek igényét is figyelembe veszik az alkalmazott módszer kiválasztása során. Az óvodások – például az artikulációs problémák kezelésénél – tükör elé ülnek a logopédussal, ahol egymást és saját magukat is figyelhetik az artikuláció közben, ami nagy segítséget jelent a hangok helyes megformálásában – mondta a szakember.

Hangsúlyozta: az óvodások általában nem egyetlen hangot ejtenek hibásan, hanem egész hangcsoportokat, ezért a fejlesztés lényeges eleme az artikulációs mozgásügyesítés. A csoportos foglalkozásokon a logopédus különböző feladatokkal látja el a gyermekeket: míg az egyik például „versel”, addig a társa a helyes ceruzafogást gyakorolja.

A leggyakoribb beszédprobléma, amivel szembenéznek a szakemberek, az az artikulációs zavar, a terápiás ellátás ez irányba tolódik. Azon belül az enyhébb forma dominál, amit korábban részleges pöszeségnek hívtak.

Barnáné Lavrincz Dóra arra is kitért, hogy a járvány ideje alatt a digitális tanrend megvalósításánál a szakmaiságot, a hatékonyságot és a gyermekek érdekeit helyezték előtérbe a munkatársaival. Ennek érdekében azon fáradoztak, hogy a videócsetes órákat minél nagyobb számban igénybe vegyék az ellátottak.

– Akadtak olyan családok, ahol nem álltak rendelkezésre a megfelelő eszközök, ezért más lehetőségeket is számításba kellett vennünk. Feladatlapokat állítottunk össze, és legtöbbször az óvodán keresztül juttattuk el ezeket a szülőkhöz. Pozitívumként éltük meg, hogy csak minimális esetben tapasztaltuk a gyermekek lemorzsolódását, és velük együtt mi is sikeresen vettük az akadályokat – zárta szavait Barnáné Lavrincz Dóra.