Egy alkalmat sem hagynának ki: ötévente találkoznak a 45 éve végzett egykori szécsényi osztálytársak

A társaság, az osztálytársak négy évet közeli jó barátságban, igazi osztályközösségben töltöttek el a Szécsényi Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Az érettségit követően tudásban, szakmai ismeretekkel felvértezve búcsúztak el egymástól. Mindennek már negyvenöt éve. Az akkori osztály tagjainak nagy része a megyében maradt, de vannak köztük jó néhányan, akik az ország más területein élnek és dolgoznak.

Az osztályban olyan erős volt az összetartás, hogy bárhová is szólította őket a sors, igyekeztek kapcsolatot tartani egymással s ötévenként összejönni, hogy újra és újra felidézzék a diákélet emlékeit, s elmondják egymásnak, hogy hogyan alakult az életük. Az osztályból jó néhányan megmaradtak a mezőgazdasági pályán, de akadnak olyanok is, akik profilt váltottak.

Az idei osztálytalálkozót a szécsényi Robinson-szigeteken tartották meg, ahol két egész napot töltöttek el az egykori diákok. Az ismétlődő találkozók fő szervezője Mészáros Ilona, aki Budapesten él, és a külkereskedelemben dolgozik.

– Sajnos már sokan meghaltak a tanáraink közül, nem lehettek itt velünk, de hatan az osztálytársaink közül is eltávoztak. Lélekben velük vagyunk, s róluk is szól ez az összejövetel. Jó osztály voltunk, amelynek 37 fiú és hét leány tagja volt. Olyan erős szakmai „táplálékot”, emberi tartást kaptunk, hogy egytől egyig mindenki vitte valamire. Van közöttünk járási főállatorvos, a hadtudományok doktora, aki egyetemi docens, s több kiváló mezőgazdasági szakember – mondta Mészáros Ilona, akinek a Salgótarjánban élő, gazdasági vonalon dolgozó Sándor Hédi is segített a szervezésben.

– Az iskola sok mindenre megtanított minket, nemcsak a tananyagra, de felkészített az életre, s igazi tartást kaptunk a tanárainktól – vélekedett Dr. Barna Róbert, járási főállatorvos.

Fideli Kálmán pályája során a mezőgazdaság területén maradt. Érettségi után Kaposváron, az Állategészségügyi Főiskolán folytatta tanulmányait. Ahogy mondta: az iskola megalapozta azokat az elméleti, gyakorlati ismereteket, amelyeket aztán tovább tudott fejleszteni, s a mindennapi munkájában a mai napig hasznosít.

A szécsényi Lőrincz László részben szintén megmaradt a mezőgazdaság területén. Kiemelte a tanári kar szakmai felkészültségét, akik megszerettették velük a munkát, az agráriumot. Bucsok János Zabarról került Szécsénybe, a Mezőgazdasági Szakközépiskolába. Ő a kollégium hangulatát idézte fel örömmel, majd elmondta, hogy a fiával együtt Nagyrédén mezőgazdasági vállalkozóként dolgozik, s a mai napig hasznosítja mindazt, amit a szécsényi középiskolában és a gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult.

Az idei kétnapos osztálytalálkozó is kiváló hangulatban telt el a Robinson-szigeteken.