Sorban állnak a tarjáni piacon a házaspár zöldségpalántáiért

A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a nyilvántartásban szereplő természetes személy lehet, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. Ez igen szerteágazó lehet, ide sorolható a növénytermesztés, a kertészet, az állattartás, az állattenyésztés, a halgazdálkodás, a szaporítóanyag-termesztés de a vad- és erdőgazdálkodás is.

– Szűkebb hazánkban pontos számot nem lehet meghatározni arra vonatkozóan, hogy mennyien dolgoznak őstermelőként, azonban a 6 ezer főt meghaladja a számuk. Az érintettek több mint felének 600 ezer forintot nem haladja meg az éves árbevétele – tájékoztatta portálunkat Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei szervezetének elnöke, aki arról is beszámolt: – Az elmúlt években nem nagyon változott az őstermelők száma megyénkben, évről évre sokan váltanak ki és adnak is vissza őstermelői igazolványt.

Mint mondta, igen széles azon tevékenységek köre, amit ilyen minőségben végeznek az emberek.

Van, aki állattartással, növénytermesztéssel, gyümölcsök feldolgozásával, méhészettel, vagy akár gombatermesztéssel foglalkozik ily módon. A tapasztalatok szerint a fiatalabb korosztály is egyre inkább képviselteti magát az őstermelők között, sokan csak kisebb földterületekkel rendelkeznek, mégis belevágnak a gazdálkodásba.

– A tevékenységet lehet fő- és mellékállásban is végezni, az utóbbi a jellemzőbb. Azonban vannak, akik már évtizedek óta, családi összefogással őstermelőként keresik meg a kenyerüket – fogalmazott az elnök.

A salgótarjáni füstölt termékeket árusító kicsi üzletben egymásnak adják a kilincset a vásárlók. Bacsa Gyula hentes áll a pultban, és minden betérőhöz van egy kedves szava.

– Öt évvel ezelőtt kezdtem el őstermelőként állattartással foglalkozni. Az általunk nevelt disznó húsát dolgozzuk fel a feleségemmel közösen – kezdte történetét Bacsa Gyula. – Mindketten ebben nőttünk fel, a párom az Alföldről származik, így nem okoz neki problémát, ha a kertben kell tevékenykednie. Én a nagyszüleimtől és a nagybátyámtól lestem el a sertésfeldolgozás fortélyait. Hentesnek tanultam, mindig is ebben dolgoztam, sosem képzeltem el másként az életemet. Azonban aki főállásban őstermelőként tevékenykedik, annak nagyon kell szeretnie, amit csinál.

Mint mondta, szinte minden nap hajnalban kel. El kell látnia az állatokat, a disznó mellett csirkéket is tartanak, a kertben pedig saját részre termesztik a zöldségeket, gyümölcsöket.

Ötezer négyzetméteres a porta, ahol istállók és három füstölő is van. Heti három délelőttöt a salgótarjáni üzletben árusítanak, a hét többi részében pedig a különféle finomságok: a füstölt hús, a kolbász, a tepertő és a hurka készítésével telik az idő.

– Sokat kell dolgozni, és hátrányként talán azt tudnám megemlíteni, hogy sok papírmunkával is jár az őstermelői tevékenység – fogalmazott Bacsa Gyula – Nagyon szeretem ezt csinálni és örömmel tölt el, ha az elégedett vásárlók újra és újra az általam előállított termékeket választják.

Nyugdíj mellett művelik a földet

Tóth János és neje húsz éve foglalkozik földműveléssel. A tevékenységet régebben mellékállásban, ma már nyugdíj mellett, őstermelőként végzik.

– Pásztó hasznosi részén van 12 hektárnyi szántóföldünk, búzát, árpát, repcét és napraforgót termesztünk, egy hektáron pedig szőlőt. Fóliasátorban különféle zöldségpalántákat nevelünk, ez főleg a feleségemnek ad elfoglaltságot – fogalmaz Tóth János. – A palántákat a salgótarjáni piacon értékesítjük, van nálunk többfajta paradicsom, paprika, tök és karalábé is. A családból elsősorban a vejünk az, aki segít a feladatok elvégzésében.

Tóth János arra is kitért: az időjárás sokban befolyásolja a bevételt. Úgy véli, hogy palántáikat szívesen megveszik, mert tudják a vásárlók, hogy nem használnak vegyszereket.