A nógrádi gazda szívügye a szürke marha, de nem könnyű a dolga

Szűkebb hazánk keleti részén fekszik egy kis falu, ahol a mentősként dolgozó Cene Csaba nemes állatokat tenyészt. 1999-ben fogott bele – tizennyolc üszővel – a szürke marhák tartásába és mára már százötven körüli állománnyal büszkélkedhet.

– Egyre nagyobb erőfeszítést kíván már az állattartás. Itt nem a kis létszámban történő tartásukra gondolok, mert azt lényegesen könnyebb kivitelezni. A hegyvidék – az Alföldhöz képest – szűkében van a legelőknek. Nagyjából kétszáz hektáron gazdálkodom, s ez behatárolja a lehetőségeimet – mondta a gazda.

Hozzátette: a legalább négy ősi genetikai sorral rendelkező vagy annál nemesebb állatok száma ma már csak a töredéke a korábbiakhoz képest. Jövedelmező is lehetne ez az ágazat, ha a magángazdák több támogatást kaphatnának.

– Hozzávetőleg hetvenezer forint terület alapú támogatás jár hektáronként, ezt az összeget az is megkapja, aki egyetlen jószágot sem tart és csak gyeppel rendelkezik. Az állatok tartása viszont költséges. Bízom benne, hogy a jövőben lesz változás – fejtette ki Cene Csaba.

A tenyésztő arra is kitért, hogy a munkaerőhiány is óriási problémát jelent. A kis településeken élő, munkát kereső emberek nagy része nem alkalmas az állatok gondozására.

Kaltenecker Endre, az idén harmincéves Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a titkára elmondta, hogy a gulyásság szorosan kapcsolódik a szürke marhához. Országszerte kevés az állatgondozó és a gulyás, éppen ezért mindent megtesznek, hogy – akár a rendezvényeken keresztül is – megismertessék és megkedveltessék ezt a mesterséget.

– A hagyományőrzés szempontjából sem lenne utolsó, mert a kultúránk szerves része. Sokan nem is gondolnák, hogy néhány száz évvel korábban a szürke marháknak köszönhettük hazánk jólétét – hangsúlyozta Kaltenecker Endre.

Mint mondta, várják a kkv-szektor megerősödését is. Már most pozitív kép rajzolódik ki a jövővel kapcsolatban, mert vannak olyan források, amit csak a kisgazdák kaphatnak meg, az állami gazdaságok nem.

– A tenyésztői kedv akkor fog növekedni, ha a piaci környezet erős lesz. A világjárvány nem tett jót a gazdaságnak. A nyitásokkal viszont rendeződhet minden, ha beindul a kereslet és megmozdulnak az árak. Hasonlóra már volt példa korábban a kilencvenes években. Figyelni kell arra, hogy ha sikereket értünk el, akkor ne dőljünk hátra, mert a piacra jellemző, hogy gyorsan képes változni – emelte ki Kaltenecker Endre. Aki tehát aktív szerepet szeretne betölteni, annak a szakember szerint folyamatosan dolgoznia kell a sikerért.

Különlegesek az őshonos jószágok

Cene Csaba elmondta, hogy az őshonos magyar szürke marha azért is különleges, mert könnyebben elviseli a szélsőséges körülményeket, mint más fajták. Egy meredekebb domboldal sem okoz gondot ezeknek az állatoknak. Kevésbé jellemző, hogy hazánkban számottevő lenne a fogyasztásuk. Korábban kevesen tehették meg, hogy ilyen állat húsát fogyasszák, ez benne maradhatott a köztudatban.

– Van egy gyönyörű tenyészbikám, ami már kilencéves. Mivel senkinek nem tudtam eladni, vágóhídra kellett volna vinnem. Az ilyen állatokat hat-nyolc éves korukban le szokták vágni, de nem azért, mert öregek. A különlegessége miatt megtartottam ezt a jámbor óriást és külön tartom, hogy véletlenül se tudjon érintkezni a tőle származó tehenekkel – ismertette a gazda.