Milliós bírság járhat az avar és a kerti hulladék égetéséért

A tavasz beköszöntével egyre többen tevékenykednek a kertben. Sokan a keletkezett növényi hulladéktól égetéssel szabadulnak meg, pedig több módszer is van, amely egészségünket és környezetünket is megkíméli, így például a komposztálás vagy a zöldhulladék elszállítása.

Molnár Adrienn, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője portálunknak elmondta, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében tilos belterületen, valamint külterületen lévő zártkerti ingatlanok területén a keletkezett kerti hulladékok égetését végezni, kivéve, ha azt más jogszabály megengedi.

– A települések önkormányzatai rendeletben engedélyezhetik az avar és kerti hulladékok égetését. Ezek szabályozzák, hogy mely napokon, és milyen időintervallumban szabad égetni. A meghatározott időpontokon kívül tilos, illetve abban az esetben is, ha egyáltalán nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak – közölte Molnár Adrienn.

Hozzátette: ezen önkormányzati rendeletek legfeljebb a január 29-én kihirdetett veszélyhelyzet megszűnéséig lehetnek hatályban. Ezt követően, a környezetvédelmi szabályok módosítása miatt, az önkormányzatok már nem engedélyezhetik az égetést. Az országgyűlés még tavaly szavazta meg az avar égetésének általános betiltását.

A megbízott szóvivő kifejtette, hogy több településen az önkormányzat már módosította a helyi rendeletét és megtiltotta a tevékenységet, ezért a tervezett égetés előtt mindenképp tájékozódni szükséges a hatályos előírásokról.

Salgótarjánban áprilisban és októberben van lehetőség a kerti hulladék elégetésére az adott napokon 8 és 18 óra között. Karancslapujtőn április 30-ig lehet égetni kedden és csütörtökön, 10-től 18 óráig, Szurdokpüspökiben pedig kedden és szombaton 7 és 19 óra között.

Balassagyarmaton és Karancsalján ez év elejétől, Kazáron február elsejétől viszont már más módszerrel kell megszabadulni a kerti hulladéktól.

Molnár Adrienn kiemelte azt is, hogy sok esetben a jelentéktelennek tűnő égetés is meglehetősen nagy kiterjedésű szabadtéri tűzzé tud nőni. A száraz aljnövényzetben és az avarban könnyen és gyorsan terjednek a lángok, különösen szeles időjárás esetén. Ezért ilyenkor is be kell tartani az alapvető tűzgyújtási szabályokat.

– A külterületen lévő lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetése is csak abban az esetben lehetséges, ha egyéb jogszabály megengedi. A tevékenységet azonban a munkálatok előtt öt nappal írásban be kell jelenteni az illetékes katasztrófavédelmi területi szervnél – árulta el Molnár Adrienn. A szabályszegők tűzvédelmi bírsággal sújthatók, amely a károk mértékétől függően húszezertől hárommillió forintig is terjedhet.

Figyeljünk oda az előírásokra!

Tüzet csak olyan megfelelően előkészített területen szabad gyújtani, ahol az élőlényekre és a környezetére nem jelent veszélyt. A tűz közvetlen közelében ne legyen más éghető anyag, amire a tűz könnyen átterjedhet, és soha ne hagyják felügyelet nélkül.

Fontos, hogy legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag, valamint gondoskodjanak a tűz irányításához és oltásához szükséges kéziszerszámról is. Legyen tehát kéznél víz, homok, tűzoltó készülék, gereblye, lapát vagy vasvilla.

Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a lángokat. Az égetés befejeztével minden esetben győződjenek meg arról, hogy megfelelően lett eloltva a tűz. Ezen túlmenően fontos, hogy csak kiszáradt növényi hulladékot tüzeljenek, mert a nedves, frissen levágott levelek és gallyak égetése fokozott füstképződéssel jár.