Rendhagyó levéltári napot tartottak a Nógrád Megyei Levéltárban

A rendezvény elején Gusztiné dr. Toronyi Judit, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte a képernyőn keresztül a nézőket.

– Az eddigiektől eltérően idén rendhagyó a tizenkettedik alkalommal megtartott levéltári napunk, mivel ezt a tudományos konferenciát a járványhelyzetre való tekintettel csak a virtuális térben kísérhetik figyelemmel az érdeklődők – kezdte gondolatait Gusztiné dr. Toronyi Judit.

Az intézmény igazgatója hozzátette: ebben az évben a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójához kapcsolódóan, az újrarajzolt határ, újrarajzolt történelem téma köré épül a nemzetközi konferencia.

Köszönetet mondott továbbá a szlovákiai Selye János Egyetem Tanárképző Karának és dr. habil Vajda Barnabás egyetemi docensnek, a Történelemdidaktikai Doktori Iskola vezetőjének, hogy együttműködő partnerként, előadásukkal hozzájárultak tudományos rendezvényük sikeréhez.

Ezt követően dr. Vajda Barnabás a szlovákiai történelemkönyvek tükrében a trianoni téma változásairól szólt, az 1920-as évektől napjainkig. Előadásában kiemelte: a két világháború közötti Csehszlovák Köztársaság számára a legnagyobb kihívás a történelemtankönyvekben a közös csehszlovák nemzet hihető illúziójának a megteremtése volt.

Az előadó fontosnak tartja az olyan modern tananyagok készítését, amelyek a mélységelvű és forrásalapú történelemtanításnak is eleget tesznek.

Előadásában azt hangsúlyozta, hogy a múlt oktatásában fontos szerepe van a trianoni emlékezetnek, hiszen témája a szlovákság számára egy alapvetően identitással kapcsolatos kérdést feszeget: azt, hogyan jött létre Szlovákia, és mi köze a történelmi Magyarországhoz.

Dr. Vajda Barnabás prezentációját végül azzal zárta, hogy a trianoni diktátummal igenis foglalkozni kell. Ez ugyanis máig oka és forrása annak a napjainkban is létező és nem is konfliktusmentes kapcsolatnak, ami a két nemzet között fennáll. Szlovákiában a határ mentén nagy számban magyarok élnek, akik magyarul beszélnek, és az elmúlt száz év ellenére is a magyar kultúrkör részének tartják magukat.

Ezt követően Bese László, a Selye János Egyetem doktorandusz hallgatója tartotta meg előadását, aki a trianoni békeszerződés 1989 utáni megjelenítését mutatta be a szlovákiai magyar általános iskolai tankönyvekben.

Mindezek után Szepessyné Judik Dorottya, a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárának főlevéltárosa, a Selye János Egyetem doktorandusz hallgatója a trianoni diktátum utáni felvidéki siketoktatást mutatta be előadásában. Elmondta, hogy Trianon hatásaként az egységes siketoktatás felbomlott, mindössze Komáromban volt lehetőség ilyenre. 1939-ben azonban megtörtént az új magyar nyelvű siketintézet avatása Losoncon, amely már bentlakásos volt, és 1949. után nemzeti iskolaként működött.Szepessyné Judik Dorottya prezentációja során bemutatta a siketintézetekben folyó történelemtanítást is.

Megcélozzák a közönséget trianoni kutatásaikkal

Az előadások végén dr. Nagy Szabolcs, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoportjának tagja számolt be többéves kutatói munkájukról. A legfontosabb célként azt tűzték ki, hogy Trianon értelmezése olyan szakmai tudást hozzon létre, amely nem a konfrontációra épül. A kutatási tervet négy csomópont mentén határozták meg. Vizsgálták Trianonnak a nemzetközi kontextusban elfoglalt helyét, amelyhez eddig nem publikált forrásokat igyekeztek feltárni. Elemzés alá került az összeomlásnak a magyar társadalomra gyakorolt hatása, a békerendszer megszilárdulása, valamint Trianon emlékezete, amely a mai napig ható társadalmi mozgásokat bizonyít. A feltárt új információkat számos tudományos és népszerűsítő publikációban, adatbázisokban és konferenciákon juttatják el a nagyközönséghez.