A bánki kályhamester igazi művész a szakmájában

– Azt vallom, hogy mindig a legegyszerűbb dolgok a legnagyszerűbbek! – mutat körbe bánki műhelyében Trenyik András, aki egy ma már letűnőben lévő szakma, a kályhamesterség rejtelmeibe vezette be a portálunkat. – Édesapám 1977-ben alapított a településen cserépkályhacsempe-gyártó céget, amely kisebb-nagyobb megrendelésekkel és alkalmazotti létszámmal, de a piac igényeihez igazodva mindig jól működött. Bár apukám egy motorbaleset után kényszerült a pályaváltásra, a kerámiában megtalálta azt a szépséget, amit másban nem. Azt érezte, hogy munkájával hagyhat magából valamit az utókornak – mesélte Trenyik András, aki már gyermekként aktívan sürgölődött az édesapa műhelyében.

András tizenhat évesen készítette el első cserépkályháját, de később is minden munkafolyamatból kivette részét a családi vállalkozásban. Mindent, amit ma tud a mesterségről, azt a családfő oktatásának köszönheti.

– Tíz évvel ezelőtt elvesztettem édesapámat, azóta egyéni vállalkozóként viszem tovább e letűnőben levő szakmát. Termékeinkre a kezdetektől igényesek voltunk, számos kiállításon és vásáron jutalmazták már elismeréssel a Képző- és Iparművészeti Múzeum által is zsűrizett formavilágunkat – mondta a kályhamester.

Trenyik Andrást többnyire újraépítéshez és karbantartási munkákhoz hívják, de új cserépkályhák gyártására is akad bőven megrendelése. – Egyedül dolgozom, amelynek az a hátránya, hogy így lassabb a gyártási folyamat, de a gondosság és a szakmaszeretet hozzáad a minőséghez. A kézi bedöngöléssel készített cserépkályhák – amelyeket én is készítek – hőleadása és tartóssága jobb, mint az öntéssel vagy préseléssel futószalagon készült csempékből épített tüzelőberendezéseké. Egy helyesen begyújtott és karbantartott cserépkályha a méretétől és a helyiség nagyságától függően tíz órán át is képes őrizni az otthon melegét – tette hozzá a kályhamester, akinek szakmájához hozzátartozik a kandallók, a kerti kemencék, a grillezők és a füstölők készítése is. Ezenkívül hiányos darabszámú, így használhatatlan régi és antik cserépkályhák csempepótlását is vállalja.

Kiemelte: a cserépkályha élettartama a fűtés intenzitásától, a berendezés használatától és felépítésétől függően 15–20 év. Át- vagy újjáépítésére akkor van szükség, ha a fűtőberendezés nem tartja a meleget és gyors lehűlést tapasztalunk. – Egyre több fiatal költözik lakótelepről régebbi családi házakba, ahol cserépkályhával fűtenek. Az emberek még manapság is előnyben részesítik a lobogó tűz nyújtotta meleget, így van kereslet a munkámra. Olyan szakmát választottam, amellyel mindig megkereshetem a kenyérrevalót. Bár ma már elég kevesen műveljük, az utánpótlás száma csekély… – emelte ki Trenyik András. Kézi gyártással készített falicsempéket ötféle formában és tizenhét színben tud legyártani, de a jövőben tervezi ezek bővítését.

Kézzel készülnek

Trenyik András a régi rom­hányi csempegyár receptúrája és technológiája alapján gyártja kézi formázású kályhacsempéit. A gyártási folyamat kapcsán elárulta, hogy először agyaglisztet és samottőrleményt kell szárazon összekeverni. Ezt áztatás, összegyúrás, majd egy agyagtömb kialakítása követi. A tömbből kell levágni az agyaglepényt, amely a formába kerülése és a kézi döngölés előtt borítómasszát is kap. Néhány óra után a csempe elválik a gipszformától, ekkor lehet kiemelni és korrigálni. A száradás mintegy hat hétig tart, majd natúr égetés, mázazás és mázazottan történő égetés után a végeredmény mindig magáért beszél. – A nagyobb szemcseméretű samottőrlemény használata miatt a kézi gyártású csempe nem olyan tömör, ezért a hőtágulást jobban bírja, s nem reped. A domború, erősen plasztikus mintákat kézi formázással lehet a legjobban produkálni. Öntött és préselt csempéknél a minták elmosódottnak tűnnek, sőt a kontúrok sem élesek – ismertette a kályhamester.