Tavaly több mint háromszázszor vonultak hiába a Nógrád megyei tűzoltók

Tavaly több mint 300 esetben riasztották tévesen szűkebb hazánk tűzoltóit. Molnár Adrienn, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője elárulta, hogy többféle hamis jelzést lehet megkülönböztetni.

– Van, hogy valaki segítő szándékkal tesz bejelentést, de valójában kiderül, hogy tévedett. Előfordul az is, hogy a beépített tűzjelző rendszer indul be úgy, hogy ténylegesen nincs tűz. El kell ugyanakkor különítenünk azokat az eseteket, amikor a bejelentő szándékosan akarja megtéveszteni a tűzoltókat – mondta Molnár Adrienn.

Hozzátette: az elmúlt évben a beépített tűzátjelző berendezések 262 alkalommal küldtek tévesen automatikus jelzést Nógrád megye területéről, amelyek közül a tűzoltók 161-szer ki is vonultak, a többi esetben pedig a szerek nem hagyták el a laktanyákat, mivel a tűzjelző rendszer jelzését követően perceken belül lemondták azt. Ezen felül az állampolgároktól 70 olyan bejelentés kaptak tűzesetről, melyek végül nem voltak valósak.

További 65 esetben műszaki mentésről érkezett téves értesítés, ebből 7-szer a szén-monoxid-érzékelő megtévesztő figyelmeztetése, míg 58-szor lakossági észrevétel miatt kellett kiszállniuk az egységeknek.

A megbízott szóvivő azt is kiemelte, hogy a beépített tűzjelző rendszerek általi téves jelzések forrása zömében ismeretlen vagy környezeti körülmények (pára, por) miatt következik be. Ezeket a jelzéseket csak elenyésző százalékban okozzák a berendezések meghibásodásai, amelyek legtöbbször villámcsapásra vagy túlfeszültségre vezethetők vissza.

– Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján téves riasztás esetén rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani, amelyet az érintett létesítménynek a szerződött karbantartóval kell elvégeztetni. Amikor a tűzjelző berendezés tévesen észlel, fontos, hogy minél előbb értesítsék a katasztrófavédelmet arról, hogy nincsen baj, így nem kell a helyszínre vonulni. Ugyanakkor az ilyen esetet csak a beépített tűzjelző berendezés felügyeletére kioktatott emberek mondhatják le, hiszen ők ismerik a berendezés működését, és ők tudják ellenőrizni, hogy a jelzés valós-e. A lemondáshoz önmagukat is azonosítani kell, amit egyéni kóddal tudnak megtenni – közölte a szakember.

Molnár Adrienn kitért arra is, hogy tavaly 8 esetben érkezett olyan szándékosan megtévesztő hívás, amelyben 5 alkalommal hamis tűzesetről számoltak be, 3-szor pedig megtévesztő műszaki mentéssel kapcsolatos bejelentéssel éltek az állampolgárok. Idén eddig 13 valótlanul bejelentett tűzeset miatt indult eljárás.

A megbízott szóvivő konkrét eseteket is felidézett a téves riasztásokkal kapcsolatban.

– Tavaly például egy bejelentő több alkalommal is felhívta a segélyhívószámot. Először arról számolt be a diszpécsernek, hogy Etesen ég a Kotroczó pusztai aszalóüzem teteje, majd másnap gázszagot érzett, pár nap múlva pedig egy lakóházban is tüzet látott. Állításai valamennyi esetben valótlannak bizonyultak. Szintén a múlt évben egy fiatal tett bejelentést, miszerint a salgótarjáni gépipari szakközépiskolában bombát rejtett el, amely perceken belül fel fog robbanni. Az eset vaklárma volt, de a tűzoltókat több órára lefoglalta és csak a szerencsén múlt, hogy ezzel egy időben nem kellett valós káresethez vonulniuk – elevenítette fel a szakember.

Mint mondta, a szabálysértés akár elzárással vagy 5 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő pénzbírsággal is büntethető.

A megbízott szóvivő arról számolt be, hogy jelenleg több eljárás is folyamatban van a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feljelentése alapján.

A korábbi években eredményesen zárult eljárások során előfordult, hogy a bíróság a bejelentőt csak figyelmeztetésben részesítette, mert úgy ítélte meg, hogy a további hasonló cselekményektől való visszatartásra ez is elegendő. Arra is volt azonban több alkalommal példa, hogy pénzbírságot szabott ki a bíróság a szabálysértés elkövetőjével szemben.

A szabálysértési ügyek során az igazgatóság minden esetben kéri a szükségtelen vonulások költségének megtérítésére való kötelezést. Több eredményesen zárult eljárás során döntött már a bíróság úgy, hogy – az előzőekben említett figyelmeztetés vagy pénzbírság mellett – a bejelentőt költségek megtérítésére is kötelezte.

Azzal kapcsolatban, hogy mely esetekben szükséges a vonulás költségeit megtéríteni Molnár Adrienn úgy fogalmazott, hogy a szándékosan megtévesztő jelzések, illetve a beépített tűzjelzők bizonyos esetszám feletti téves jelzései esetén ki kell fizetni a vonulás költségét a felelősöknek. Ezen kívül egy harmadik esetben is, amennyiben valaki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta.

A szakember hangsúlyozta, hogy az összeg attól függ milyen erőkkel kellett vonulni, és attól is, hogy a helyszínre kiérkezést követően derült-e ki, hogy a bejelentés tartalma valótlan, vagy például vonulás közben a beépített tűzjelző téves jelzését az arra jogosult lemondta.

A szóvivő arra hívja fel a figyelmet, hogy a szándékosan megtévesztő jelzések szabálysértésnek minősülnek és jelentős anyagi kiadást vonnak maguk után. Egyrészt a komoly összegű vonulási költséggel rendelkező tűzoltógépjárművek ilyen esetben fölöslegesen vonulnak, másrészt pedig elvonják a hivatásos egységet egy olyan esetleges eseménytől, amely valóban gyors és azonnali tűzoltói beavatkozást igényelne, s talán a túlélést jelentené valakinek.

– Gondolhatunk akár egy közlekedési balesetre, ahol néhány másodperc is sokat számít, ha emberéletről van szó, de éppúgy lehet szó egy zárttéri tűzről, ahol szintén minden másodperc számít. Egy szándékosan megtévesztő bejelentés miatti fölösleges vonulás viszont nem másodperceket, hanem akár fél óra plusz időt is jelenthet – közölte Molnár Adrienn, aki arra kéri azokat, akik felhívnák szórakozásból a segélyhívó telefonszámokat, gondoljanak arra, hogy az ezzel járó büntetési tételen túl embertársai életét is felelőtlenül kockáztatják.