Őszi gondokat okozott a nagy tavaszi aszály Nógrád termőföldjein

Az aratást követően már a raktárban áll a megyei szántóföldekről betakarított káposztarepce és őszi árpa. Előbbi olajnövénnyel idén több mint 5460 hektárt, míg utóbbi kalászossal 1130 hektárt vetettek be a gazdák.

Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád Megyei elnöke kifejtette: az idei betakarítás e két növénnyel július 7-én indult.

– Az őszi vetésű növények között – a búza után – a második legnagyobb területen termesztették idén a káposztarepcét. A tavaszi vetésű növények közül is csak a napraforgó területe előzi meg a megyében, ha a lucernát nem számoljuk. Az őszi árpa a vetésterületével a hetedik helyen zárta a sort.

A szántóföldi növénykultúrákat kivétel nélkül megviselte a március közepétől május végéig tartó súlyos aszály.

– Kézzel fogható példa erre Balassagyarmat, ahol az áprilisi 0,9 és a májusi 7,5 milliméternyi csapadék a mennyiségét tekintve rekordalacsonynak mondható. Az utána következő, helyenként jelentős esőzés az őszi vetésű növényeken valamelyest segített. Ugyanakkor a bőséges csapadék megérkezése az aratás rendes ütemét is késleltette, a gazdáknak többször kényszerpihenőt kellet tartaniuk. A július 20-ával kezdődő héten például szinte sehol nem lehetett dolgozni a megyében. Volt olyan település, ahol a mért adatok szerint összesen 96 milliméternyi csapadék zúdult a földekre rövid idő leforgása alatt. Az esőzések tekintetében a területi eloszlás rendkívül egyenlőtlen volt. Ez megmagyarázza, hogy miért mozognak a termésátlagok mindkét növény esetében viszonylag tág határok között – mondta az Agrárkamara megyei elnöke.

Idén az őszi árpa végleges megyei termésátlaga 4,1 tonnára rúgott hektáronként, míg a repcetáblák hektárjairól 2,5 tonnányi szemet tudtak betakarítani a gazdák. Az előző évi eredmény – a szintén aszályos időjárás következtében – a kalászos gabona esetében csak kicsit volt magasabb, míg a káposztarepce most jobban utolérte magát. Az árpa aratása 4,7 tonnás, az őszi káposztarepcéé pedig közel 2,2 tonnás hektáronkénti termésátlaggal zárult 2019-ben.

– Idén a káposztarepce-termelők gyenge termésre számítottak, mivel az aszályos időszak alatt a táblák átlag alatti képet mutattak. Az állományok alacsonyak és sok helyen hiányosak is voltak, illetve becő is kevés volt rajtuk. Sok táblát bejelentettek kárenyhítésre, illetve kitárcsázott területek is akadtak. Az árpán is láthatóak voltak az aszály jelei.

Így például sok helyen a növénykultúra fejlettségi szintje elmaradt az elvárhatótól, és kényszerérett állapotban, elsárgult levelekkel várta a kombájnok érkezését. Ennek következtében sajnos az idén betakarított árpamennyiség negatív rekordot döntött – közölte Szandai József.

Csaknem száz hektáros területet vetett be Mosó Roland szécsényi gazdálkodó káposztarepcével tavaly nyár végén. Amint mondta: a tavaszi aszály miatt náluk 30–40 százalékkal kevesebb termést tudtak betakarítani, mint ami egy átlagos évben várható.

– Egyes helyeken csak a szokásos repcemennyiség felét tudták betakarítani, de akadtak olyan területek is, ahol még annyit sem. A kevesebb termés miatt a felvásárlási árak hozzávetőleg 10 százalékot emelkedtek, de ez még nem tudja kárpótolni a gazdákat.

Mosó Roland hozzátette: évről évre kevesebb területet vetnek be repcével, mivel az európai uniós szabályok értelmében a hatásos gyom és kártevők elleni szereket kivonják a forgalomból. Ennek ellenére a szécsényi gazdálkodó augusztus végén még bizalmat szavazott az olajnövénynek. Már el is vetette földjein a repcemagokat, és bízik benne, hogy jövőre már örömre adnak okot a sárgálló szántók.