Nőtt a tanulók létszáma, bővült a képzések köre Nógrádban

– Megéri-e manapság szakmát szerezni?

– Röviden: igen. Megéri, mindenképp, hiszen nemcsak arról van szó, hogy a kétkezi műveltség megszerzésével tanulóink egy olyan alkotó munkához kapnak lehetőséget, ami örömet, sikert adhat számukra, de szinte majd minden szakma magas szintű ismerete biztos anyagi hátteret is jelent. S örvendetesen ma már egyre jobban a szülőföldön boldogulásukhoz is hozzásegíti a végzett tanulóinkat.

– Hol és mennyi intézményben tehetnek szert ilyen bizonyítványra a Nógrád megyei fiatalok?

– Nyolc intézmény tartozik a szakképzési centrumhoz: négy Salgótarjánban, egy Bátonyterenyén és három Balassagyarmaton. Utazási támogatással, kollégiumi elhelyezéssel és akár mentori támogatással is segíteni tudjuk azokat, akik nem ott laknak, ahol az adott iskola található, vagy szociális helyzetük nem biztosít megfelelő körülményeket a tanuláshoz.

– Milyen eredménnyel végeznek önöknél általában a diákok?

– A szakmai vizsgák ezekben a napokban értek véget. A vizsgára jelentkezők kilencven százaléka bizonyítványt szerzett. S itt kell megköszönjem oktatóink munkáját, akik a koronavírus-járvány veszélyeztetettségében, a távolléti oktatásban is olyan teljesítményt tudtak nyújtani, amelyre méltán lehetünk büszkék. Külön köszönet ezért, hiszen ez tette lehetővé az idei tanév sikeres zárását. Tanulók ezreinek biztosították ezzel, hogy ez a rendkívüli helyzet se törje meg a tanulmányi előmenetelüket, szakmai pályafutásuk kezdetét.

– Keresik-e a cégek a diákjaikat?

– Eddig keresték a tanulóinkat a cégek, reméljük, ezt a koronavírus-járvány sem írja felül. Sok ágazatban, sok szakmában – a munkaerőpiac minden szegmensében – jelen vannak a tanulóink. A kereskedelemtől kezdve a varrónőkig, az építészeten át a technikusokig, nem is beszélve az egészségügyisekről. Eddig az volt a tapasztalat, hogy csak az nem helyezkedett el, aki nem akart…

– Ötéves a szakképzési centrum. Milyen jelentősebb változások történtek ez idő alatt?

– Miközben a hazai kutatás-fejlesztési-innovációs rendszerben egy struktúraváltás zajlik, nekünk a kulcsiparágak további fejlesztéséhez, sőt a mindennapi élet működtetéséhez is felkészült pályakezdő szakembereket kell biztosítanunk. Mostanra már elértük azt is, hogy az iskoláink partnerei, és ne riválisai legyenek egymásnak. Már szó sem lehet arról, hogy egy-egy városban párhuzamos képzés történjen. Persze, hegesztőképzést Salgótarjánban és Balassagyarmaton is szervezünk, elvégre igény van ezekre a szakemberekre, és felesleges lenne a tanulókat a megye egyik végéből a másikba utaztatni. A technikumokká alakuló, országosan is jegyzett szakgimnáziumaival és szakközépiskoláival a Salgótarjáni Szakképzési Centrum igyekszik Nógrád megye gazdaságának megfelelő szakemberhátteret biztosítani. A régiónkban működő cégek versenyképességét pedig a munkatársaik képzésével, átképzésével is segítjük. Egy további, gesztusértékű változást is meg kell említenem, az új tanévben már Nógrád Megyei Szakképzési Centrum az intézményünk neve, amit Bátonyterenyén és Balassagyarmaton örömmel üdvözöltek a tagintézményeink.

– Hogyan alakult a tanulói létszám, a képzési kínálat?

– Nógrád megye kedvezőtlen demográfiai helyzete ellenére – miként azt az idei beiratkozások számadatai is igazolják – tanulói létszámunk örvendetes módon nőtt. Köszönhető ez egyebek között annak, hogy a képzési kínálat igazodik a piaci igényekhez, illetve ahhoz, amit az adott intézmény megfelelő színvonalon el tud látni. Képzési palettánk iskolánként is meglehetősen széles, a nyolcadikos, vagy a „sima gimnáziumban” végzett tanulóknak érdeklődési körük, képességeik szerint igazán van miből választani.

– Milyen beruházások történtek az egyes intézményeikben?

– Az elmúlt öt évben több milliárd forint értékben történtek jelentős intézményi felújítások: megújultak iskolai és kollégiumi épületek, tanműhelyek, oktatótermek, smart, vagyis okostanteremmel szereltünk fel több iskolát. Felsorolni is nehéz lenne mindezeket. Jelenleg tart például a salgótarjáni Stromfeldben a tanműhely korszerűsítése, a „Keri” tornatermének teljes felújítása, a Táncsics elektromos hálózatának korszerűsítése is megtörténik a nyáron, a balassagyarmati Mikszáthban pedig a tetőszerkezet rendbetételével párhuzamosan a tetőtér beépítésén dolgoznak. Emellett a korszerű eszközök – például hegesztőszimulátorok, a pneumatikus rendszerek vagy a háromdimenziós nyomtatók – beszerzése sem maradt el.

– A technológia rohamos fejlődésével az ipar is átalakul, teret nyer a robotizáció, a mesterséges intelligencia.

– Több tagintézményünk is eredményesen folytat robotikával vagy 3D-tervezéssel kapcsolatos képzést, de a digitalizáció alapvetően egyre több tantárgynál válik nélkülözhetetlenné. Ezért is biztosítunk iskoláinknak jelentős pénzeszközöket az informatikai eszközparkjuk fejlesztésére. Saját forrásból is beszerezzük a korszerű eszközöket, de vannak ígéretek arra, hogy az elkövetkező években korszerű ipari robottechnikával szerelhetjük fel több iskolánkat. A digitális világban otthonosan mozgó szakemberekre ugyanis az élet mind több területén lesz szükség, ezeket a gépeket valakinek programozni, javítani kell. Ami nyilván magasabb szaktudású embereket igényel, s mi már most ezeket a szakembereket igyekszünk kinevelni.

– Van-e kapcsolatuk a Nógrád megyei ipari szereplőkkel, a különböző termelő cégekkel?

– A megye ipari szereplőivel, termelő vállalkozásaival jó a kapcsolatunk, ismerjük a tevékenységüket. Őket is igyekszünk bevonni iskoláink életébe, hogy a jövőben is a piaci igényeknek megfelelő képzéseket indíthassunk. Már számos tanulónk tölti duális képzésben náluk az évközi és a nyári gyakorlatát. Eddig ez nagyon jól működött. Most azt látjuk, hogy a koronavírus számos kisebb cégnél okozott gondot, ami a náluk tanuló diákokra is kedvezőtlenül hatott, ám róluk hálózaton belül gondoskodni tudtunk.

– Mire számíthat, aki a szakképzésben folytatná tanulmányait?

– Az új tanévtől életbe lépő rendszer már a belépéstől kezdve ösztöndíjat biztosít a tanulóknak. Aki pedig a duális képzés keretében egy céghez kerül, az munkabért kaphat. Amikor pedig elvégzi valaki az iskolát, levizsgázik és megszerezte a szakmunkás- bizonyítványt, akkor a pályakezdéshez egy nagyobb összeget kap kézhez, ami most motiváció, de ha eljön az idő, akkor segítség.

Negyedszázad a szakképzésben

Gembiczki Ferenc mérnök-tanár Bátonyterenyén él, nős, két gyermek édesapja. Negyed évszázada, 1995 óta dolgozik az oktatás területén. Pályafutása során 17 éves vezetői tapasztalatot szerzett, közoktatási igazgatóhelyettesi, gyakorlati oktatásvezetői, szakképzési igazgatóhelyettesi, intézményvezetői főigazgatói munkakört is betöltött. A Salgótarjáni Szakképzési Centrumban folyó munkát 2019 március elsejétől irányítja kancellárként.