Megyét fejleszt a pataki lokálpatrióta

Barna László építőipari cégével 15 évvel ezelőtt a balassagyarmati Szentháromság főplébánia és parókia teljes felújításán dolgozott, amikor is a pataki szakember az ott élő idősektől megismert egy különleges történetet két szentet ábrázoló szoborról.

– A helyiek elmondása szerint a parókiához egykor tartozott két fali fülke, amelyekben Szent Flórián és Szent Kristóf szobormása foglalt helyet. A felújítás során kibontattam a befalazott részeket, de a szobrok természetesen már nem voltak ott. Ezt követően az akkori pappal egyeztetve vetettem fel, hogy az alkotásokat újra el kellene készíttetni annak érdekében, hogy ismét méltó helyükről tekintsenek a városra. A tűzoltók védőszentjét ábrázoló szobrot magam készíttettem el, amelyet a parókia átadójával egy időben a helyére is állítottunk. Az egyházközség vállalta, hogy a Kristóf-szoborról ők gondoskodnak majd, ez azonban nem lett meg időre. A másik fülke évekig üresen állt… – mondta Barna László, aki a hiányt pótolva később a másik szent szobrának elkészültéről is maga gondoskodott.

Hozzátette: Szent Flóriánhoz kapcsolódóan ismerte meg azt a helyi hagyományt is, amely még az 1950-es évek előtt nagy lánggal égett Balassagyarmaton. Az elbeszélések szerint a tűzoltók védőszentjének napján, május 4-én ugyanis hatalmas ünnepségeket tartottak Balassagyarmaton, hogy az emberek kifejezzék hálájukat a lánglovagok hősies munkájáért.

– Amikor ezt meghallottam, egyből arra gondoltam, hogy fel kellene éleszteni ezt a nemes eseményt, amikor a közös zenés felvonulás és a Nagytemplomban tartott mise is a tűzoltókért szólt. Több mint tíz évvel ezelőtt ennek érdekében fel is kerestem a helyi katasztrófavédelmi vezetőket, de nem sikerült célt érni. Azonban még most sem adtam fel, hogy újra visszatérjenek azok a híres, májusi tűzoltóünnepek a palóc fővárosba, mert hétköznapi hőseink megérdemelnék a tiszteletet – emelte ki a magánvállalkozó.

Barna László neve egy másik ikonikus helyszín, a Palóc ligetben található keresztút kiépítéséhez is köthető, amelyet a Szentháromság plébániatemplom felszentelésének 250. évfordulóján adtak át. A helyszínen 15 stációt építettek ki, amelyeket a Palóc Múzeum mögötti területen félkörívben helyeztek el.

A stációk különlegessége abban áll, hogy a szenvedéstörténet jeleneteit a balassagyarmati születésű Szilcz Mariann üvegművész készítette néhány milliméteres, színes mozaikokból összeillesztve. Efféle technikával az országban talán még nem is készítették el a keresztút jeleneteit. Az egyediséget tovább fokozza, hogy Barna László ötlete nyomán a stációk tetejét több ezer apró cseréppel díszítették, amelyeket egyesével vágtak méretre.

– A Keresztény Értelmiségiek Szövetségével kötöttük a szerződést a keresztút kialakítására, azonban az akkori városvezetés a palóc kert zsúfoltságára hivatkozva eleinte nem engedélyezte a munkálatokat. Később az egyházközség és a lokálpatrióták egy emberként álltak ki az ügy mellett, így a vezetők is rábólintottak… – mesélte a vállalkozó, aki a tizenötödik stációt pótlólag állíttatta fel a ligetben.

Mindezért nem kért pénzt, s az összeget felajánlotta arra, hogy az akkor még hiányzó Szent Kristóf szobor is végre a helyére kerüljön. Egyébként a stációk költségét elsősorban magánadakozásokból fedezték, a támogató családok neve az alkotások hátulján is látható.

A Palóc ligetben a látogatók megtekinthetnek egy gyönyörűen kialakított emlékhelyet is, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából született meg egy lokálpatrióta, Dr. Czimbalmos István és barátainak saját költségén. Barna László itt a faszobrok alapozásában, rögzítésében és szállításában segédkezett az ötletgazdáknak.

A balassagyarmati Mária, a Szentlélek mátkája templom kialakítása sem mindennapi az országban. Az istenházát a Honti és a Perczel Mór utca találkozásánál, 22 évvel ezelőtt Vadász György Ybl-díjas építész tervei alapján emelték fel, a hívek igényét kielégítve. A látványában különleges katolikus templom megszületéséhez szükséges pénz helyi és külföldi adományokból gyűlt össze: az építéséhez, a szervezéséhez és az előkészítéséhez a szakemberek mellett lokálpatrióta hívek, polgárok, vállalkozók, egyházi és világi személyek is hozzájárultak segítségükkel. A lakótelepi templomot 1998 októberében áldották meg, a mellette büszkén magasodó harangtoronnyal együtt. Belsejében gyönyörű vallási faragványok fogadják a híveket, amelyek Jan Chován selmecbányai fafaragó nevéhez köthetők.

Barna László egyike volt azon vállalkozóknak, akik szerepet vállaltak a templom munkálataiban: a harangláb felállításában, a betonozásban, a vakolásban és a belső tér villanyszerelési munkálataiban is.

Patak építését is szívügyének tekinti

Barna László a gépipari technikumot Salgótarjánban végezte el, majd Budapesten folytatta tanulmányait. Az intézményi átalakulások miatt Pécsett szerezte meg üzemmérnöki képesítését. A szakember egy cég szakipari építésvezetőjeként kezdte, majd a drégelypalánki termelőszövetkezet építési ágazatvezetőjeként folytatta a pályát. Itt a megye egyik legnagyobb beruházása – szörpüzem kialakítása – is a felügyelete alatt zajlott, amelyért 1984-ben miniszteri kitüntetést kapott. Több önkormányzati elismerést vehetett át: dolgozott Nézsán, Cserháthalápon, Cserhátsurányban, Terényben, Patakon, Őrhalomban, Becskén, Vácon és Budapesten is. Hét évvel ezelőtt Ipolyság egy közel három méteres, kocsányos tölgyből faragott Szent István-szoborral gazdagodott, amelynek felállítási költségét is ő állta. Barna László 2009-ben az év vállalkozója volt.

A lokálpatrióta több évtizeden át látta el a pataki egyházközség gondnoki feladatait, de a helyi sportéletet, az óvodát, az iskolát és a rászorulókat is támogatja. A község lakóinak többször szervezett autóbuszos utazásokat, de emléktáblákat is készíttetett a sikeres patakiaknak.

Jelenleg szülőfalujának múltját kutatja, amelyről egy kézikönyvet szeretne megjelentetni. Tervei között szerepel egy alapítvány létrehozása, hogy Patak legjobb tanulói évente pénzjutalomban részesüljenek. Nagy álma még egy kilátó megépítése is a környékre, de szívügye a pataki pincesor rendbetétele és a török asszony kútjának a helyreállítása.