Utcakoncerttel lepte meg az otthon maradókat a tarjáni hölgy (videó)

Este hét órát ütött a vekker, s a Makarenkó úti erkélyek ebben az időpontban már meg is teltek érdeklődő arcokkal, otthonülő családokkal. Kékesi Genovéva – ahogy a környéken ismerik: Gina – már izgatottan készülődött az újabb előadásra, ugyanis ottjártunkkor már harmadik alkalommal kápráztatta el hangjával az utca lakóit. Mielőtt azonban a fiatal lány dalra fakadt volna, bár kellő távolságból, de a Nool.hu-nak is nyilatkozott a zagyvapálfalvai kezdeményezés céljáról és jelentőségéről.

– A szuper ötlet, hogy az országos köszönetnyilvánításhoz csatlakozhatna a mi utcánk is, valójában a szomszédoktól, elsősorban Tóberné Szikszai Renátától származik. Ennek jegyében kért fel a házunk előtti, esti szereplésekre, mondván, hogy a dalokat a közös tisztelet és hála jelképeként küldhetnénk a „fronton” lévőknek – mondta a fiatal lány, hozzátéve: – Örömmel mondtam igent a kezdeményezésre, mert számomra is nagyon fontos az összetartás ebben a nehéz időszakban. A férjemmel együtt a Hit Gyülekezete aktív tagja vagyok, s az ottani találkozásokon egyébként is rendszeresen éneklünk a tagoknak. Számomra a zene igazi szenvedély, otthon is sokat énekelek hobbiból!

Gina bízik benne, hogy hamarosan a gyülekezetben is folytathatják a dicsőítését, de addig gyönyörű hangjával – a tervek szerint heti két alkalommal – a környéken élőkben is szeretné a hit és a remény fényét megtartani. Mint mondta: a férjével a „karantén” alatt már dolgoznak egy Istent dicsőítő, s az embereket szeretetre és kitartásra buzdító zenés videón is.

Miután Ginát a mikrofonhoz engedtük, az erkélyen állók és az ablakból integetők már a lámpák és a telefonok fényével jelezték: kezdődhet a hálazene. Szívmelengető érzés volt látni, hogy az utcában élők miként tartanak össze a bajban. A szűnni nem akaró tapsvihar pedig nem csupán a megható előadásnak szólt, de egybehangzó és példaértékű üzenete volt annak: aki teheti, az most tényleg maradjon otthon!

Megkérdeztük: Miért tartják fontosnak a kezdeményezést?

Tóberné Szikszai Renáta: – A vészterhes időkben csak annyit tehetünk, hogy betartjuk az előírást és otthon maradunk. A hálánkat viszont szeretnénk kifejezni azoknak, akik éjt nappallá téve dolgoznak a biztonságunkért, egészségünkért! Tudtam, hogy szomszédomnak, Genovévának gyönyörű hangja van és megkértem, hogy énekes előadásokkal tegyük meghittebbé a környék életét. Együtt sikerülhet mindezt átvészelni!

Bodor Fanny Lara: – Összességében azokért a dolgozókért tapsolunk és énekelünk esténként, akik szakmájukból adódóan nem lehetnek otthon a családjukkal ezekben a nehéz időkben, mert a honfitársaikat védik. Nagyra becsüljük a munkájukat, s szeretnénk kinyilvánítani a köszönetünket, hogy a saját életüket is kockáztatják értünk.

Dénes Cecília: – Nehéz időszakot élünk át, amelyben a közös taps és ének egyfajta mankóként szolgál a lakosságnak. Az emberi kapcsolatokat ápolnunk, a szeretetet pedig éltetnünk kell magunk körül. Úgy érzem, most sokkal jobban odafigyelünk egymásra, és tényleg mindenben számíthatunk a másikra a környéken élőkkel. Jó érzés kiállni az erkélyre, és látni az összefogás erejét.