Tarol a pestis, nagy gondban a nógrádi vadászok

Szűkebb hazánkban a gímszarvas kilójáért eddig 800–850 forintot fizettek a vadátvevő és -feldolgozó cégek a vadásztársaságoknak, napjainkban már csak 600–650 forintot adnak érte. Az árcsökkenés oka egyebek mellett az, hogy Új-Zélandról jelentős mennyiségű, mintegy 200 ezer tonna szarvashús érkezett Európába.

– Mivel az országban elejtett vad húsának nagy részét exportáljuk, ez nagy érvágást jelent a hazai vadásztársaságoknak, és jelentősen lenyomja az árakat – fogalmazott Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára, hozzátéve: – A vadátvevő cégek annak ellenére, hogy olcsóbban vásárolják meg a húst, nem csökkentik az eladási áraikat, így az üzletekben 6000–8000 forintos kilónkénti áron juthatunk vadhúshoz.

Mint mondta, a vaddisznót megyénk nagy részén már át sem veszik az afrikai sertéspestis miatt. Hiába negatív a belőle vett minta, akkor is megsemmisítik az elejtett állatot. Ez is nagymértékben csökkenti a társaságok árbevételét. A szakember elmondta, hogy a betegség szinte teljes egészében kipusztítja a vaddisznóállományt, és sajnos ahogy az egész országban, szűkebb hazánkban is megállíthatatlanul terjed.

Az Afrikából származó kórral szemben a magyarországi vaddisznóknak nincs immunitása, és még hatásos vakcina sincs kifejlesztve ellene. A betegség két éve ütötte fel a fejét először Magyarországon, de azt nem lehet megmondani, hogy mikor találnak rá megoldást, hiszen Szicíliában 40-50 esztendeje, Spanyolországban pedig 30 éve nem tudnak ellene tenni semmit.

– Szűkebb hazánk keleti felén már elterjedt a sertéspestis, de félő, hogy idén a megye nyugati részét is eléri – hangsúlyozta Szabó László, hozzátéve: – Eddig egy vadásztársaság átlagosan kettőszáz vaddisznót ejtett el évente, ez a szám várhatóan tíz-húsz egyedre fog lecsökkenni, ami többmilliós bevételkiesést jelent.

Mint mondta, állami kártalanítást jelenleg kapnak ugyan a lelőtt disznókért, de – mivel ahogyan a pestis, úgy a probléma is egyre terjed és egyre nagyobb mértéket ölt – nem lehet tudni meddig. A vadásztársaságok bevétele a tagdíjból, a bérvadásztatásból és a vadhús eladásából származik. A jelenlegi helyzetben át kell gondolniuk a gazdálkodásukat, hiszen valamiből pótolni kell a kiesett bevételt. A tagdíjak emelésével némileg orvosolható a probléma, de ez természetesen nem oldja meg teljesen a gondokat. Az is javít valamit a helyzeten, hogy a kevesebb vadnak „hála” kevesebb vadkárt kell kifizetniük.

– Pesszimista vagyok a jövővel kapcsolatban. Nem számítottunk arra, hogy a szarvas húsának átvételi ára is csökkenni fog, elég nagy problémát jelent az afrikai sertéspestis – közölte Szabó László, hozzátéve: – Bízom abban, hogy a természet megoldja ezt a helyzetet, és előbb-utóbb kifejlődik egy antigén a vaddisznókban, vagy sikerül vakcinát kikísérletezni ellene. Ellenkező esetben, ahogyan az egész országban, úgy Nógrádban is nagy bajban lesznek a vadásztársaságok.

Nyomon követhető a kór útvonala

Magyarországon először 2018. április 21-én mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma az ASP vírusát egy elhullott vaddisznóból vett mintában, amit Heves megyéből szállítottak be laboratóriumi vizsgálatra. Eddig nyolc megyében találtak fertőzött vaddisznókat: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Pest és Békés megyében. Interaktív térképen tájékozódhatnak az érdeklődők a járvánnyal kapcsolatos hatósági intézkedésekről, valamint, hogy pontosan hol fordult elő a kór. A Nébih mindent megtesz azért, hogy a betegség helyben maradjon. A legfontosabb feladat a házi sertést tartók előtt áll, hogy a megfelelő járványvédelmi intézkedések betartásával megelőzhető legyen a betegség házi sertésekben való megjelenése. Fontos továbbá a vaddisznóállomány gyérítése, de teljes felszámolása kivitelezhetetlen.