2019.12.11. 06:45
Támogatást terem a türelem a nógrádi gazdáknak
Nem mutatkozik nagyságrendbeli változás az előző évhez képest azon megyei gazdák számában, akik állattenyésztéssel kapcsolatos támogatást igényeltek a Magyar Államkincstárnál. A számadatok szerint szűkebb hazánkban jellemzően főként szarvasmarha- és juhtartással foglalkoznak az állattartók, illetve a méhészek is jelentős számban nyújtanak be tevékenységükhöz kötődő támogatási kérelmeket.
Pillanatkép az istállóból. A marhatartás nagy hagyományokkal bír a megyében Illusztráció: H. Cs.
Az állattenyésztési támogatásokat három különböző pénzügyi forrásból igényelhetik a gazdák. Ezek közül az egyik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, amelyet az arra jogosultak kérelmezhetnek a közvetlen terület- és állatalapú támogatások finanszírozására. Egy másik csoportba tartoznak a nemzeti támogatások, amelyek anyagi fedezetét csak és kizárólag a hazai költségvetés biztosítja.
Végül harmadik lehetőségként a pályázattal elnyerhető mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások állnak a gazdák rendelkezésére, amelyeket az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a hazai költségvetés finanszíroz.
Ezt a mezőgazdasággal foglalkozók vidékfejlesztési programként ismerik.
Az első kettőbe jellemzően a normatív jellegű támogatások tartoznak. Idén a tavalyi évhez hasonlóan mintegy ötszáz gazdától érkezett közel kilencszáz ilyen jellegű kérelem. Bacsa Annamária, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrár és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője portálunknak elmondta: az előző évhez képest sem az igénylők számának, sem a támogatások mértékének nagyságrendjében nem volt változás.
– A tavalyi évben csaknem 1600 megyei állattenyésztéssel kapcsolatos támogatási kérelmet fogadott el a MÁK, az állattartóknak kifizetett összeg meghaladta az 1924 millió forintot. A normatív támogatások közül az anyatehén- és anyajuhtartással, valamint a méhészettel kapcsolatos kifizetések bírnak a legnagyobb volumennel a megyénkben. Anyatehéntartáshoz kapcsolódó támogatást tavaly 235 megyei gazdának 560 millió forintot meghaladó összegben fizetett ki a MÁK, míg a méhészek közül csaknem 340 fő kapott összesen közel 54 millió forintot. A Vidékfejlesztési Program pályázatainak kifizetései leginkább beruházásokat – állattartó telepek korszerűsítését vagy technológiai újításokat – érintenek. Emellett a megyénkben a program keretein belül az őshonos állatok in situ támogatása is jelentős. Erre 27 gazda nyert és kapott mintegy 53 millió forintos összeget 2018-ban – mondta a főosztályvezető.
Hozzátette: a Vidékfejlesztési Programban megvalósuló beruházások támogatása utófinanszírozás keretében valósul meg. Bacsa Annamária szerint fontos továbbá kiemelni, hogy a kifizetések teljesítése ennél a támogatási típusnál nagyban függ a beruházás kivitelezésétől és a kifizetési kérelmek benyújtásának ütemétől.
– Az idén benyújtott kérelmek adminisztratív és helyszíni ellenőrzési eljárásai egyes támogatások esetében még folyamatban vannak, mivel ezek a kifizetések folyamatosan zajlanak egészen 2020. június 30-ig, így a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem nyújtanak pontos képet a végleges összegekről – mondta Bacsa Annamária.
Kifizetések és szervezeti változások
A Magyar Államkincstár (MÁK) a benyújtott egységes kérelmekben igényelt állatalapú támogatások esetében előleget fizet a gazdáknak október 16-a és november 30-a között, ezt követően pedig részfizetés jogcímen folytatja a támogatások folyósítását azoknak, akik nem részesültek valamilyen oknál fogva előlegben, de megfelelnek a támogatás feltételeinek. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016. december 31-én beolvadásos különválással megszűnt. Jogutódja a MÁK, de az MVH kirendeltségei a megyei kormányhivatalok részeként működnek tovább. Az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályok látják el az adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatok mellett az ügyfélszolgálatot is.
