tudománynapi megemlékezés

2019.11.07. 19:45

Salgótarjánban ünnepelt a Miskolci Akadémiai Bizottság

A legmagasabb szintű tudományos testület, az akadémia 1997 óta emlékezik meg minden év november 3-án – Széchenyi István 1825-ös nagyvonalú felajánlása napján – a magyar tudomány napjáról, amely ünnepet az Országgyűlés 2003-ban emelt törvényerőre. Azóta ezen őszi időszakban országszerte számos programot, rendezvénysorozatot szerveznek a tudományos eredmények elismerésének, terjesztésének szándékával.

Csongrády Béla

Történelmi jelentőségűnek tekinthető, hogy az 1979 óta – azaz éppen negyven éve működő – Miskolci Akadémiai Bizottság csütörtökön tartotta első ízben a nógrádi megyeszékhelyen, a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárában a tudománynapi ünnepségét, amelyet prof. Roósz András elnök – lévén kohómérnök végzettségű, a helyszín pedig egy volt bányászváros – „Jó szerencsét!” köszönéssel nyitott meg.

Elmondta, hogy az idei szlogenjüket az Értékteremtő tudomány szóösszetételben határozták meg, azt hangsúlyozva, hogy ha közvetlenül nem is, de hosszú távon az úgynevezett alaptudományok is képesek hasznos felfedezéseket tenni. Ilyen például a DNS-nek nevezett kettős spirál, amely ma már nélkülözhetetlen a génkutatásban, vagy a sokrétűen – így az okostelefonokban is – alkalmazott tranzisztor.

Vékás Lajos alelnök az MTA nevében köszöntötte a Borsod, Heves és Nógrád megyéből megjelenteket. Szólt ezen ünnepi alkalom jelentőségéről, de megemlítette azokat a változásokat, amelyek – kompromisszumok révén – az irányítási, szervezeti rendszerben az utóbbi időszakban bekövetkeztek. December 2-án rendkívüli közgyűlés keretében elemzik majd a kialakult helyzetet, amely eleddig nem módosította az intézményhálózatot és nem érintette a státuszokat. Viszont minden jel arra mutat, hogy a területi bizottságok szerepe felértékelődik.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke örömét és köszönetét fejezte ki, hogy a MAB vezetése az idén az északi régióban Nógrádra ruházta a tudomány napja házigazda szerepét. Annál is inkább, mert a jól ismert és elismert Madách Imre és Mikszáth Kálmán örökbecsű munkássága mellett olyan rangos tudósoknak is volt megyei kötődésük mint Szent-Györgyi Albert vagy Rajeczky Benjámin. Reményét fejezte ki, hogy egy nógrádi egyetem létrehozásával növekedne a tudomány szerepe is.

Germuska Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese szintén megelégedésének adott hangot, hogy a helyi intézmények, szervezetek jó együttműködése eredményeként a salgótarjáni levéltár adhatott otthont. A vendég beszélt arról a sokféle kihívásról is, amelynek manapság a levéltáraknak meg kell felelniük. E gondolatok jegyében a házigazda jogán szólt a megjelentekhez Gusztiné Toronyi Judit igazgató is.

A következőkben Csák Csilla, a MAB tudományos titkára és Szabó Tóth Kinga MAB-klub elnök moderálásával az akadémiai, egyetemi vezetők – a hagyományoknak megfelelően – kitüntetéseket adtak át. Kitüntető tudományos díjat kapott Lengyel Ágnes, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója és Bende Sándor nyugalmazott miskolci orvos-kandidátus, prof. Hoffmann Miklós matematikus, az egri egyetem tanára és Loboczky János filozófus, esztéta, tanszékvezető szintén az Eszterházy Károly Egyetemről.

Tizenöt 40 év alatti tehetséges oktató, kutató zömmel a szakosztályi javaslatok alapján a két egyetem díjában részesült. Egyikük, Torma Anita filozófiai előadást tartott, a másik kategóriából pedig Lengyel Ágnes beszélt a palóc népi kultúra archaikus jellemzőiről. Gréczi-Zsoldos Enikő, a MAB nógrádi alelnöke – aki nagy szerepet játszott az ünnepség megszervezésében is – mutatta be a Sokszínű tudomány Nógrádban című kötetet.

A tudománynapi program után regionális levéltári konferenciára került sor, amely keretében hat szakmai előadás hangzott el.

A magyar tudomány napja

1997-ben a Magyar Tudományos Akadémia saját hatáskörben kezdett el megemlékezni 1825. november 3-áról, arról a napról, amelyen Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. E szervezet tekinthető a Magyar Tudományos Akadémia elődjének. Az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvényben rögzítette, hogy november 3-a hazánkban legyen a tudomány napja. Az indoklás szerint a tudomány a társadalomban kiemelkedően fontos szerepet tölt be, ezért a művelése és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység elismerésre és támogatásra méltó. Az MTA területi szervei sorában a MAB 1979-ben jött létre. A negyvenedik évfordulóról november végén emlékeznek majd meg a miskolci székházban.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában